Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez - 525

512 TÖRTÉNETI IRODALOM. 525 a fejlődést tünteti fel, mint a minő korának társadalmában végbement. Ezen fejlődésnek vizsgálata tehát egy typusban tulaj donképen azon inditóokoknak keresése, melyek Erdély társadalmának egyetemére voltak irányító hatással. Szerzőnek törekvése ezen bonyolult és nagyszabású tétel feldolgozására eléggé sikerült. Kifogásoljuk azonban nehézkes és mesterkélt nyelvezetét. Folyóiratszemle. A Cél. Május. — Studnicki Wladyslaw : A mai Lengyelország A politikai tárgyú czikkben történelmi visszapillantás is van. — F. A. : Dumas père rólunk. A párisi »Le Mois« cz. folyóirat 1849 -i évfolyamában Dumas père czikket írt »Allemagne-Hongrie-Italie« czímmel, melyben főként a magyar szabadságharczról ír nem csak nagy rokonszenvvel, hanem alapos történelmi ismerettel is s hibáztatja Francziaország akkori tétlen magatartását. — z. I. : A Slovensky Tyidenník Szekfü könyvéről. Hibáztatja Szekfü Rákócziról írott könyvét, mert alkalmat adott, hogy Hodzsa Milán az említett újságban nagy kárörömmel írjon Rákóczi kicsinyléséről. — Radnai Oszkár : Rákóczi fejedelem. Szintén Szekfü könyvéről ír s kiszakított idézetekkel próbálja jellemezni a Szekfü Rákócziját. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1914. 1. szám. Immár XX. évfolyamába léptek az »Adalékok« s mint czímlapján látjuk, változás állott be szerkesztőségükben is. Dongó mellé Zemplén vármegye közönsége szerkesztőbizottságot rendelt, melynek elnöke Dókus Gyula alispán, tagjai Thuránszky László és dr. Szirmay István. Midőn a bizottságot a magunk részéről szívélyesen üdvözöljük, egyúttal felkérjük, hogy a folyóirat színvonalának emelése érdekében írt jóakaratú bírálatainkat szívleljék meg. — Az eddig 55 tagú munkatársnévsor, úgy látszik, technikai okokból, leolvadt ez alkalommal 15-re. — Hangulatos és komolytalan Előszó nyitja meg a XX-ik évfolyamot. Mosolyt fakasztok az ilyen kijelentések, hogy a szerkesztő nem félti már folyóiratát, »hogy megőrli a szú, hogy kidönti a bosszú« (!). Komoly az előszóban a vármegye teljes szövegében közölt ama határozata, hogy a folyóirat 315 példányára 2200 koronát szavaz meg. Ezért már színvonalos és komolyan tudományos folyóiratot is lehetne szerkeszteni. — Az első s a jelen szám legérdemesebb és legtartalmasabb czikke Nagy Gyulától : Zemplén vármegye új községnevei. Ebben a szerző jogos bírálatot mond az orsz. községi törzskönyvbizottság eljárása felett, mely a vármegye egy csomó helységnevét elrontotta. — Zemplén a Sztáray codexben és Zemplén az egri »Memoria Dignitatum« lapjain Dognó Gy. Gézának közleményei. —Zempléniregeszták a »Formulae Solennes Styli« könyvében. Dongó Gy. ezt a czikket így kezdi : »Fölfödözött (!) kútfőmnek, melyből . . . stb.« — Kissé elmaradt felfedezés Kovachichot és műveit most fedezni fel. Nem helyes, hogy a szerkesztő csupa kiadott, és könnyen hozzáférhető könyvrészlet újra lenyomatásával tölti meg a folyóiratot s ezzel fölösleges kiadásokat okoz. — Zemplén vármegye követi utasítása 1606-ból, közli Dongó Gyárfás Géza. — A német hadak beszállásolása Zemplénben 1662-ben, folytatja és befejezi Thuránszky László. — Szirmay Antal élete, a Felsőmagyarországi Minerva 1825. évfolyamából teljesen felesle-