Századok – 1914

Történeti irodalom - Angyal Dávid: Szalay László emlékezete. Ism. –y. –r. 509

TÖRTÉNETI IRODALOM. 558 nek veszélyeztetése nélkül ? s melyik pontján válik akadálylyá a tudomány, ballast-tá, melyet a szerkesztési sajkából ki kell vetni, hogy az el ne merüljön a könnyűt talán irgalmasabban ringató hullámok között«. Az ilyes élczelődések és támadások nem zavarták el a különben érzékeny lelkű Szalayt arról az útról, a mely meggyőződése szerint a helyes volt. Tudós volt és tudós maradt. S ha bepillantunk korának mozgató rugói közé, bámulva látjuk, hogy a hol tudományos alapra szükség volt, azt Szalay László adta meg. Nem olyan tüneményes e tekintetben sem a feltűnése, sem a szereplése, mint Széchenyié, de munkássága rendszeresebb. Széchenyin mindvégig meglátszik, hogy autodidacta, Szalay már neveltetésénél fogva rendszeres. Felszólalása a városi reform kérdésében általános feltűnést keltett. Czikkei a »Pesti Hirlap«-ban a centralisták programmjának minden egyes pontját megvilágították. Elvei a felelős kormányrendszerről Kossuthra is hatással voltak. Tanulmányai a büntető eljárásról és az esküdtszékről alapul szolgáltak a büntető törvénykönyv tervezetének. Saját párthívei, a centralisták, Kossuth és Deák egyformán a legkomolyabban méltatták érveléseit és sokat adtak véleményére. Ez a magyarázata, hogy ámbár csak rövid ideig volt követ, a kor törvényein mégis erősen látszik az ő hatása. Képzettsége szinte praedestinálta a codificálásra ; Deák is ott szánt neki szerepet, a mikor a szláv mozgalmak és a frankfurti parlament más szerepkörbe szólították. A németség szövetségében kellett védekezni a szláv törekvések ellen és Szalayt küldték ki, hogy a frankfurti parlamentben Magyarországot képviselje. És a hol a külföldön megjelent, jellemével és tudásával mindenütt tiszteletet ébresztett maga és nemzete iránt. Államférfiak és tudósok egyaránt méltányolták és nagyrabecsülték. Száműzetésében az a megtiszteltetés érte, hogy Valais kanton megbízta polgári törvénykönyvének átdolgozásával. Akkor azonban Szalay erejének javarészét már a történetírás kötötte le. Életének nemzetünk szempontjából három nevezetes korszaka volt : a reformországgyüléseké, a frankfurti követségé és a történetíróé. Angyal Dávid előttünk fekvő szép emlékbeszéde, a melynek egy része a Szalay alapította »Budapesti Szemle« ez évi januári és februári füzeteiben is megjelent, tulajdonkép két részből áll. Az egyiket szerzője a Kisfaludy-Társaság 1913 november 5-iki ülésén olvasta fel s az ifjú Szalayval, a szépíróval foglalkozik, a másikat az Akadémiában mutatta be az 1913 deczember i-én tartott ünnepélyes ülésen. Ez utóbbi foglalkozik Szalayval a centralisták közt, a diplomatiai küldetéssel és a történetíróval