Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 496
A SZATMÁRMEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSRŐL. 5OI már voltak sváb lakosai. A királydaróczi anyakönyvek alapján pedig 1757-től fogva egy pár éven át más sváb községekből, különösen Nagymajtényból, beköltözött 29 és külföldről betelepedett 22 sváb férfi. Az 1760-iki fajegyzék szerint 53 sváb férfilakosa van a községnek, a kik közül régi 32, beköltözött 12, új telepes 9. Károlyi Antal gróf idejében (1758—1791) nyolcz sváb község alakult. Krasznasdndorfalunak1 az 1767 okt. 14-iki összeírás szerint 62 gazdája volt. Ezek vagy mindnyájan, vagy legalább is kevés kivétellel svábok voltak, mivel róm. kath. papot kérnek maguknak s ideiglenesen az oláh templommal is beérik. Az első névszerinti összeírás 1770-ből való. E szerint a különböző sváb községekből beköltözött 33, a külföldről telepedett 22 sváb gazda (= 55). Az 1774 szept. 12-iki összeírás 54 gazdája közül külföldről települt csak 4 van, a szőlőtulajdonosok közül pedig 4. Fordul elő még egy új telepes az 1779-iki anyakönyvben. Mérkre 2 1772-ben költözött az első sváb lakos, a kit azonban a magyarok családostúl s mindenestűi a község határára vittek ki. Károlyi Antal embereinek beavatkozására sikerült csak visszamennie. A vállaji 1773-iki anyakönyv már 9 mérki sváb lakosról emlékezik meg, a kik valamennyien a szomszédos sváb községekből költöztek be (Vállajról, Csanálosról, Nagykárolyból és Kálmándról). Az 1774 okt. 4-iki összeírás szerint volt Mérken : 55 gazda, 7 zsellér és 4 lakó. Sváb volt köztük 16 gazda, a kikből csak 1 települt külföldről, a többi 15 a vidékről költözött be. Krasznaterebesen 3 a nagymajtényi anyakönyvek tanúsága szerint 1772-től vannak sváb lakosok. Az 1773-iki keresztelési anyakönyvben 11 más sváb községből beköltözött és 1 külföldi telepes fordul elő, mint krasznaterebesi lakosok. Az 1774-iki keresztelési anyakönyv 12 beköltözött és 5 új telepes krasznaterebesi sváb lakost említ. A beköltözöttek túlnyomó része Nagymajtényból való. Az 1775. jan. 19-iki összeírás 84 gazdája, 2 zsellére és 13 lakója közül van 9 sváb gazda, a kikből 4 régi lakos, 4 beköltözött és csak 1 új telepes. Nagyszokondnak4 1779-ben már voltak sváb lakosai, a mint ez gróf Károlyi Antal birtokainak 1779. évi kimutatásából, továbbá a krasznasándorfalusi anyakönyvekből kitűnik. Az 1779—1794-ig szóló anyakönyvekben 52 olyan nagyszokondi sváb szerepel, a kik a szomszédos sváb községekből költöztek be és csak 6 külföldről települt. A beköltözöttek legnagyobb része -Krasznabéltekről és Krasznasándorfaluból származik. Az 1779. évi birtokkimutatás szerint a községnek 45 házzal bíró gazdája volt. Szinfaluban 5 1780. jan.-ban már voltak sváb telepesek, a hogyan 1 Kisközség, Erdődtől délre, anyakönyvei 1779-ből. Lakosai : róm. kath. sváb 530, gör. kath. 31, izr. 30. 2 Kisközség, Nagykárolytól északnyugatra, Vállaj filiája 1834-ig. Lakosai: róm. kath. sváb 1261, ref. 840, gör. kath. 365, izr. 79. 3 Kisközség, Nagymajténytól keletre, 1789 óta plébánia. Lakosai : róm. kath. sváb 810, gör. kath. 939, ref. 70, izr. 41. 4 Kisközség, Erdődtől délre, Krasznasándorfalu filiája. Lakosai : róm. kath. sváb 54,8 gör. kath. 88, izr. 26. s Kisközség, Erdődtől keletre, Alsóhomoród filiája 1861-ig. Lakosai : róm. kath. sváb 855, gör. kath. 360.
