Századok – 1914
Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 496
554 DR. VON HÁZ ISTVÁN. ezt Mlinaricz Antal jószágkormányzónak gróf Károlyi Antalhoz intézett levele bizonyítja. Van egy magyarnyelvű telepítési szerződésünk is, a melyet Mlinaricz jószágkormányzó 1780 ápr. 24-én kötött 4 jövevény némettel (svábbal ?), a kik Szinfaluban telepedtek le. Az 1780 decz. 25. összeírás szerint a különböző sváb községekből beköltözött 28, külföldről telepedett 7 gazda (= 35), s még tervbe volt véve 13 gazdának a jövetele. Az 1781—1799-ig terjedő alsóhomoródi anyakönyvek szerint 17 sváb telepes érkezett külföldről Szinfaluba 67 beköltözöttel szemben. Találkozunk még egy új telepessel egy 1785 febr. 8. periratban. Alsóhomoród,1 (régebben Rentehomoród) az 1779. évi birtokkimutatás szerint még tiszta oláh község (28 gazdával), svábok csak 1781 óta laknak benne. Az 1781 — 1800-ig szóló anyakönyvekben 32 külföldről érkezett telepest találunk. A szomszédos sváb községekből beköltözöttek száma nem sokkal nagyobb : 48, a mi mindenesetre a külföldről való telepítés nagy arányáról tanúskodik. A beköltözöttek nagy része Szinfaluból jött. Barlafahiba. 2 a plébánia történeti feljegyzései szerint (história domus) 1784-ben költöztek az első sváb lakosok és pedig Krasznasándorfaluból 15, Krasznabéltekről 12, Erdődről 11, Szinfaluból 3 és Szakaszról 2, összesen 43 férfi. Az 1785—1799-ig terjedő anyakönyvekben a rendelkezésemre bocsátott adatok alapján 17 külföldről jött telepes szerepel 53 beköltözöttel szemben. Krasznasándorfalu és Krasznabéltek adta a legtöbb beköltözöttet. Szaniszló3 a mezőpetrii anyakönyvek szerint 1786-ban kapta első sváb lakosait. A nagykárolyi jószágkormányzó 1788 júl. 11-én már azt jelenti Károlyi Antal grófnak, hogy Szaniszlón majdnem 40 sváb telepes szolgál az oláh és magyar jobbágyok mintaképéül munkában és szorgalomban. Az 1786—1797-ig terjedő mezőpetrii keresztelési anyakönyvekben 15, az 1800—1802-ig szóló szaniszlói keresztelési anyakönyvben pedig 8 olyan szaniszlói lakost találunk, a ki külföldről érkezett. Igen nagy a száma a szomszédos sváb községekből, különösen Mezőpetriből és Nagykárolyból, költözőiteknek. Károlyi József gróf idejében (1791—1803) hat sváb község keletkezett. Zajtára1 az 1790-es évek elején mehettek az első svábok, 1793-ban már ott voltak. Az 1793-iki anyakönyvben 8 beköltözött és 1 külföldről települt, az 1794-ikiben pedig 16 beköltözött és 3 új telepes iordul elő. Józsefházára 5 az 1798 nov. 23-iki összeírás szerint: 1794-ben költözött az első 3 sváb gazda a régebbi sváb községekből. 1795-ben 1 Kisközség, Erdődtől keletre. Lakosai : róm. kath. sváb 768, gör. kath. 56, ref. 22, izr. 87. 2 Kisközség, Erdődtől keletre. Lakosai : róm. kath. sváb 324, gör. kath. 1149, izr. 70. 3 Nagyközség, Nagykárolytól délnyugatra, Mezőpetri filiája 1800-ig. Lakosai : róm. kath. sváb 1826, gör. kath. 2099, ref. 703, izr. 158. 4 Kisközség, Szatmárnémetitől északra. Lakosai : róm. kath. sváb 460, gör. kath. 95, ref. 40, izr. 12. 5 Kisközség, Szatmárnémetitől keletre. Lakosai : róm. kath. sváb 401, gör. kath. 647, ref. 353, izr. 19.
