Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 496

A SZATMÁRMEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSRŐL. 5OI összes telepesek kikerültek, vagyis az Iller folyótól nyugatra elterülő vidék. Van egy másik latinnyelvű útlevelünk is Károlyi Ferencztől 1750 deczember 28-ról Hoch Mihály nagykárolyi sváb lakos részére. Hoch Mihály szintén új sváb telepes volt, legalább erre enged következtetni családneve, a melylyel 1750-ig sehol nem találkoztunk. Az útlevél szövege szerint Hoch maga kérte a gróftól ezen okmány kiállítását, minthogy a sváb földön van még néhány követelése, a mely itteni gazdaságának felállítására szükséges. Károlyi Ferencz azon utasítással adja át a kérelmezőnek a jelen útlevelet, hogy többeket is, különösen pedig mesterembereket, hozzon magával a grófi birtokra, a melyek többrendbeli telepítés befogadására is képesek. Rácz Demeter jószágkormányzó 1751 márczius 14-én kelt magyarnyelvű rendeletében tudtára adja mindazoknak, a kik Nagykárolynak »Hajdúváros« nevű részében megtelepedtek és megtelepednek, hogy az uraságnak évi két német (rajnai) forint földadót kötelesek fizetni, a mely összegben a vármegyei adó is bennfoglaltatik. Évente háromnapi munkával és minden termésük után kilenczeddel tartoznak. A kik pedig idegen vármegyéből jönnek, azok két évig szabadok lesznek minden adótól és tehertől, ha állandó jó házakat építenek. A ki a városból el akar költözni, az tartozásának és a füstpénznek megfizetése után eladhatja házát és elmehet. Ha korcsmaházat építenek maguknak, úgy az övék lehet a kocsmajövedelem. Az új lakosoknak külön bírájuk lesz. Rácz Demeter rendeletét mintegy kiegészíti és megerősíti Károlyi Ferencznek a nagykárolyi svábokkal 1752 július 2-án kötött ugyancsak magyarnyelvű egyezsége. A bevezető sorokban világosan megmondja a gróf az egyezség indító okát és czélját : a város pusztaságát megtekintvén, azért egyezett meg az itt lakó svábjaival, hogy annyival is inkább megszaporodhassanak s megmaradhassanak benne a lakosok. Az egyezség szerint minden egyes jószággal bíró ember évi tizenkét rajnai forintot, a jószággal nem rendelkező gazda pedig évi tíz rajnai forintot fog fizetni vármegyei adóra és urasági földadóra együttvéve. Mindenféle őszi és tavaszi terményből kilenczedet kötelesek adni s évente egynapi munkával tartoznak az uraságnak. Az egész város közönsége köteles a beszállásolt katonák számára alkalmas házat építeni s kenyérnek és abraknak bizonyos számú köböl búzát és zabot vetni. A ki puszta telekre új házat épít, az háromévi adómentességet élvez az uraság részéről. Hidak, gátak, árkok csinálásával, valamint egyéb, a közjóra vonatkozó munkákkal ezentúl is tartoznak. ...