Századok – 1914

Értekezések - LUKINICH IMRE: Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ból 464

518 DR. LUKINICH IMRE. volt Kelet-Európában.1

Bethlen Miklósnak Erdély államélete minden vonatkozására lévén projectuma, természetesen az erdélyi külkereskedelem újjászervezésére nézve is voltak javaslatai ; ezen a réven jutott összeköttetésbe Bécsben Sedgewicz Zakariással és Giuseppe Vecellive 1. Az előbbi 1699-ben Perzsia és Anglia közt egy nagyméretű transitokereskedést űző társaságot létesített, melynek útirányába Erdély is beleesett. Mint gyakorlati üzletember,,ki a levantei kereskedelem szinterét közvetlen tapasztalataiból ismerte, Magyarországnak és Erdélynek az ő kereskedelmi vállalatába való szervesebb bekapcsolásán fáradozott 2 s azért kereste a tevékeny s efféle tervek iránt fogékony Bethlen Miklóssal való összeköttetést Giuseppe Vecellivel együtt. Ez a velenczei olasz nagyszabású és életrevaló terveiben az egész keleti kereskedelemnek a Duna vonalára való terelésének szükségességét fejtegette, jól tudván, hogy a kitörőfélben levő spanyol örökösödési háború az azonos politikai érdekeltségű Angliát és Hollandiát az I. Lipóttal való együttes kereskedelempolitikai működésre fogja kényszeríteni,3 s ennek következtében a Földközi-tengerről kiszorított levantei transito-kereskedelemnek Magyarország és Erdély is részesévé fog válni. Sedgewicz és Vecelli terveit Bethlen Miklós is magáévá tévén,4

az ügy érdekében külön memorandumban fordult az udvarhoz. A kérdés fontosságát, tekintettel Erdély adózó képességének várható emelkedésére, itt valóban felismerték, a projectummal bizonyára érdemlegesen foglalkoztak is, de a tervezet végrehajtását az 1703 márczius 10-re Gyulafehérvárra hivott országgyűlés hozzájárulásától tették függővé. Innen van az, hogy a gr. Seeautól 1703 márczius 19-én beterjesztett királyi propositiók nyomatékosan hangsúlyozták az erdélyi kereskedelem újjászervezésének szükségességét s a Bethlen-féle tervezetre nézve a gubernium, illetőleg az országgyűlés véleményének haladéktalan beterjesztését kívánták.5 1 V. ö. Takáts Sándor : id. dolg. Magyar Gazdaságtört. Szemle. 1899. 358—59- 1. , 2 Munkásságának részletes ismertetését 1. Takáts Sándortol : Magyar Gazdaságtört. Szemle. 1899. 360—67. 1. 3 Takáts S. : id. dolg. Magyar Gazdaságtöt. Szemle. 1899. 440. s köv. 11 4 önéletírása. II. k. 275—77. 1. 5 Acta Albensia. Nagyszeben v. levéltára. 1703. 39. V. ö. Bethlen M. : önéletírása. II. 292. 1.