Századok – 1914
Értekezések - LUKINICH IMRE: Egy erdélyi kereskedelmi társaság terve 1703-ból 464
EGY ERDÉLYI KERESKEDELMI TÁRSASÁG TERVE I703-BÓL. 469 kérelmezni látszott,1 ' az azonos felfogású királyi leirat itt meglepetést nem keltett* Életbeléptetése azonban körültekintést igényelt; főként a czéhek érdekeinek szempontjából, miért is a gubernium »minden czéhektől ez hazában értelmesebb emberek«-et rendelt október 25-re Gyulafehérvárra, hogy azok egy bizottság előtt adják elő észrevételeiket, különösen a behozatali tilalom alá eső czikkekre nézve. A tímár, szíjgyártó, csizmadia és vargaczéhek a »csizma, bocskor, szíjszerszámmal és egyéb mesterségek szerént való instrumentumokkal az regnicolákat elgyőzni ez hazából várható bőrökből« lehetetlennek vélték, sőt szerintök a nyers bőr kidolgozásához szükséges timsó, szkompia és karaboi is csak külföldről szerezhetők be. A mészáros czéh valószínűtlennek tartotta, hogy »ezeknek elégséges bőrt suppeditálhasson« ; a posztócsinálók szintén azt vitatták, hogy behozatalra vannak utalva nemcsak a nyers gyapjúban, hanem a festőszerekben is. »A takácsok sem lehetnek fejér gyapot és veres, vagy más színű festő nélkül, kiket is más országról hoznak.« Egyedül a szűcsök reméltek kedvezőbb fordulatot a nyers báránybőr behozatalának tilalmától.2 Maga a gubernium is azon a véleményen volt, hogy a királyi leirat »cruda fila«, »cruda Jana« és »omnis generis tela« kifejezései bővebb értelmezésre szorulnak, mert — úgymond — »ha patyolatot, fátyolt, mindent az tela comprehendál, az főrendek feleségei "affélék nélkül nem lehetnek.«3 A királyi rendelet végrehajthatósága ellen felhozott aggodalmak rendeleti úton is eloszlathatok lévén, az erdélyi udvari kanczellária a szükséghez képest bármikor gondoskodhatott a kivánt módosítások foganatosításáról. Erre azonban egyelőre nem került a sor, mert az udvar ugyanebben az időben az erdélyi kereskedelem teljesen új alapokra helyezésének tervével foglalkozott, s ettől várta az összes függő kérdések kielégítő megoldását is. Az eszme gr. Bethlen Miklós erdélyi kanczellártól származott, ki 1702 augusztusa óta Bécsben tartózkodott.4 A császári város a felszabadító török hadjáratok kapcsán újabb időben a legkülönbözőbb külkereskedelmi tervezgetések és vállalkozások középpontja 1 Az 1702 okt. 6-i utasítás 7., 8., II., 13., 14. és 18-ik pontjai. Orsz. ltár gub. oszt. 1702 : 495. 2 Az egyes czéhek véleménye Orsz. ltár gub. oszt. 1702 : 482. és Magy. Gazdaságtört. Szemle. 1897. 419—23. 1. 3 A substitutum gubernium levele az erd. kanczelláriához, 1702 okt. 28-ról. Erd: kancz. ltár. 1702: 205. (Orsz. levéltár.) 4 önéletírása. (Szalay László kiadása.) II. k. 260—61. 1.
