Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 357

.358 R. KISS ISTVÁN. a tárnokházi levéltár anyaga. Ezeknek ismerete nélkül Verbőczy Tripartituma sem jöhetett létre. A harmadik feladatot is megoldották, — csupán azt nem tudjuk, hogy a feldolgozásban mennyire haladtak előre. Hogy be nem fejezhették, az bizonyos. János király ugyanis az országgyűlés bezárása után nem sokáig maradhat Buda birtokában ; győzelmes ellenfele elől északra húzódik, sőt az országot is kénytelen elhagyni. Ennek következtében még ugyanazon évben, 1527-ben, Ferdinánd is Budán tarthatott országgyűlést. Ez az országgyűlés — talán kortesfogásként — szintén kimondja, hogy a király tizenhat választott és ezek mellé tetszése szerint kinevezhető jogtudósokkal javíttassa ki és foglaltassa egy testbe elődeinek összes törvényeit és a jövő országgyűlésen terjeszsze elő és erősítse meg.1 Minthogy ez az országgyűlés is oly rövid terminust ad a magyar viszonyokkal amúgy is ismeretlen Ferdinándnak, fel kell tételeznünk, hogy valamelyik szerkesztőbizottsági tag átpártolása folytán az általános terv és az anyag egy része a Ferdinánd-pártnak is rendelkezésére állott.2 A két, csaknem egy időben kelt határozattal fonalunk jó időre megszakad. A viszonyok nem kedveztek a békés munkának : a két király és pártja küzdelme köt le minden figyelmet. A kedvezőtlen viszonyok között az újkor nem őrizhette meg, nem fejleszthette tovább szép örökségét. A kevés példányban rámaradt előmunkálat csaknem nyom nélkül elveszett, az alapúi szolgáló levéltár a viharos időben szétszóródott, megmaradt romjait pedig — hogy a magyar közjog emlékeit is kiirtsa, — elrejtette, avagy megsemmisíttette az, a kitől legkevésbbé várnánk : I. Ferdinánd magyar király. Ma már meg kell elégednünk és szerencséseknek tartanunk magunkat, ha némi vestigiumokra találhatunk. Mielőtt egy ily vestigiumot bemutatok, megkísértem vázolni az előmunkálatok, illetve közjogi természetű okleveleink és feljegyzéseink regényes sorsát. Kétségtelen, hogy a bizottságok munkájának a közismert törvények mellett a tárnokházi levéltár szolgált alapúi, kétségtelen az is, hogy az előmunkálatokat is ott helyezték el. Legyen szabad tehát első sorban is a tárnokházi levéltár sorsát nyomoznunk. Erről eddig a tárnokszék 1569. évi protocollumának 1 I. m. 155. 1. 2 A tárnokház anyagához nem juthatott hozzá, mert mint látni fogjuk, azt János már előbb elszállíttatta.