Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 357

AZ ELSŐ MAGYAR KÖZJOG. 359 bevezetéséből csak annyit tudánk, hogy a tárnokház akkor pusztúlt el, midőn Buda török kézre került. Ez alapon a kiváló Hajnik Imre nem tudja eldönteni, hogy »vájjon e nyilatkozat az 1541. évi foglalásra vonatkozik-e, vagy pedig Budának 1526-iki bevétele és részben elpusztulása idejére értendő-e?«1

Az utóbbit tartja valószínűbbnek. Kutatásaim szerint azonban meg kell különböztetnünk a tárnokház elpusztulását és a levéltár anyagának jóval előbb történt széthordását. Erre nézve a következő adatok állanak rendelkezésünkre. Tudjuk azt, hogy a legbecsesebb közjogi természetű okmányokat a szent korona mellett őrizték.2

Ezeket bizonyára a Szapolyaitól elpártolt Perényi Péter a koronával együtt átadta Ferdinándnak. A tárnokházi levéltár anyagát pedig — még mielőtt a török feldúlhatta volna Budát — a Ferdinánd fegyverei elől menekülő Szapolyai János összecsomagoltatta és Szepes várába szállíttatta. Ezeket aztán Ferdinánd szerencsés előnyomulása alkalmával, 1528 március 23-án Szapolyai várnagya, Trencséni (Derencséni) 3

Miklós a szepesi várral együtt átadta Ferdinánd győzelmes vezérének, a hirhedt Katzianer Jánosnak — ő pedig formaliter eladta a királyi hadak fővezérének, gróf Salm Miklósnak. Salm e leveleket részben a pozsonyi, részben pedig a sárosi várban helyezte el, az országos jellegűeket pedig átadta I. Ferdinánd királynak. Tehát közjogi okmányok két úton, a Perényi és Salm közvetítésével jutottak Ferdinánd kezébe. Majd találkozunk egy harmadik nem épen kifogástalan átadási móddal is. Lássuk azonban előbb a Salm gróf birtokába került levelek sorsát. Minthogy a tárnokházi levéltár magában foglalt a rengeteg magánoklevelet tartalmazó királyi könyveken kivűl eredetiben, vagy páros másolatban kizárólagos magánokleveleket is, az elnémúlt magyar hatóságok helyett magánosok nyomozták ki hollétüket és kezdették sürgetni okleveleik 1 I. m. 21. 1. 2 Az 1526: XXII. t.-cz.-ben olvassuk: Et superinde Regia Maj estas literas dare dignetur, quas paenes sacram Coronam Conservandas locari faciat, ne quis in futurum tumultuose contra palatinum invehi audeat. — Ez az oklevél ismeretes is. Közölte : Kovachich : Supplementum III. k. 66. 1. Hogy a korona mellett pénzt is őriztek, arról Ulászló conditiójának 5. és 7. §-a győz meg. 3 Spervogel és Hain Gáspár (A szepesvármegyei történelmi társulat kiadványa I. k. 36. 1.) Trencséninek, az 1548 : LXX. t.-cz. Derencséninek írja.