Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Neues Pester Journal - 343

TÖRTÉNETI IRODALOM. 343* Topographia Hungáriáé 1718. művében fordul elő először. A magyar czímer hármas halmának Tátra, Fátra, Mátra magyarázata pedig Timon Sámuel: Imago Hungáriáé 1734. könyvében található. Magyar Nyelvőr. 43. évf. 3. sz. 1914 márczius. Wertner Mór : Csallóköz, Schütt nevéről azt írja, hogy csak a Csalló alak a helyes, a szórványosan előforduló Csarló és Sarló íráshiba ; a név magyarázatát nem tudja. A sziget latin neve : insula cituorum valószínűleg összetartozik a német Schutte, Schütt szóval, mely szerinte talán a Schute, Schüte vontatóhajó nevével azonos. Magyarország. 1914. 58. szám. Móricz Pál : Régi magyar élet czímmel egy debreczeni kalmár család, a Svájczból származott Rickl-családra vonatkozó megemlékezését közli. — 67., 68. szám. Az »elzüllött« Rákóczi czímmel Szegfű Gyula »A száműzött Rákóczi« munkájáról ír támadó ismertetést. Magyar Társadalomtudományi Szemle. 1914. márczius. Gaal Jenő : Széchenyi és Kölcsey a nemzeti érzésről. Az aradi Kölcsey-egyesűlet 1914 február 14-iki közgyűlésén tartott előadás, melyben a szerző szembeállítja Széchenyi és Kölcsey származását, körülményeit és egyéniségét, s megállapítja, hogy az életviszonyaikban rejlő különbségek ellenére is mennyire megegyezett a nemzet hivatásáról alkotott felfogásuk, nem csupán az alapeszmében, hanem az árnyalatokban is. — Horváth Jenő : Történettanítás és állampolgári nevelés Angliában. Az angol iskolákban divó történettanítási módszert ismerteti, a mely bizony a végletek között mozog, t. i. néhol túlságosan felületes, máshol a túlsásig aprólékos vagy mélyenjáró. Az elemi- és középiskolákban az a történettanítás hivatása, hogy állampolgári ismereteket nyújtson és az egyéniség kifejlesztésére szolgáljon ; az egyetemek ellenben a történettanítással politikai ismereteket nyújtanak s államférfiakat törekszenek nevelni. Népszava. 1914. 63. szám. Ágoston Péter : Egy koronás forradalmár. II. József radicalis uralkodói intézkedéseit jellemzi. Neue Freie Presse. 1914. 17751. sz. Wertheimer Ede. Franz Rákóczi II. Ismerteti Hengelmüller washingtoni nagykövetünk II. Rákóczi Ferenczről írt német munkáját. — 17797. szám. Wertheimer Ede : Zur Geschichte des 13. März 1848. (Nach ungedruckten Aufzeichnungen.) Egy azon időben Bécsben élt magas állású idegen megfigyelőnek följegyzései alapján az utolsó eseményeket mondja el, melyek a márcziusi forradalomhoz vezettek. Neues Archiv der Gesellschaft für ältere deutsche Ge-schichtskunde. 1913- Hermann Bloch: Die Sachsengeschichte Widukinds von Korvei. Belső argumentumok alapján kimutatja, hogy Widukind a mű tervét 957/8 telén kidolgozta. Ez évek eseményeinek élénk leírása azt is elárulja, hogy a munka még azon télen el is készült, de csak egy évtized multán 967/8 nyerte mai alakját, a mely Matild herczegnő számára készült. Ottó halála után még egy rövid rész járult hozzá. Matild részére az átdolgozás ugyanakkor történt, a mikor Hrotsvit is költeményét II. Ottó számára átdolgozta. Akkor toldotta be munkájába Widukind az első könyv 15—16 fejezeteit is a magyarokról. Szól még a kéziratok viszonyáról és Widukind munkájának művelődéstörténeti értékéről, különösen fölfogásáról a császárságról: Neues Pester Journal. 1914. 24. sz. Váradi Antal: Wie das alte Pest gelebt hat. Művelődéstörténeti adatokat közöl Pest száz év előtti élelmezéséről, Schams és Jung »Adressenbuch«-ja alapján. Az élelmiszerek, tüzelő-anyag stb. akkori árairól, a vásárokról. — 36. sz. Palóczy L. : Die Fürsten von Wied. A Wied herczegek rövid tör-