Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Sárospataki Református Lapok - 344

342 TÖRTÉNETI IRODALOM. 344* ténetét adja. — 62. sz. Napoleon. Seress Lászlónak nemrég megjelent Napoleon czímű munkáját ismerteti. Pester Lloyd. 1914. 57. sz. Wertheimer Ede : Graf Montalembert und Gräfin Sophie Apponyi. A kettőjök közti tiszteletreméltó barátságról ír jellemzést azon levelek alapján, melyeket gr. Apponyi Lajos volt udvarnagy özvegye a Revue des deux mondesban nemrég közzétett. — Der entgötterte Rákóczi névtelen czikkben Szekfü Gyula: A száműzött Rákóczi cz. munkáját ismerteti. — 64. szám. Hundert türkische Teilungsprojekte czímmel Djuvara történész Cents projets de portage de la Turquie munkája van ismertetve. A mű könnyű modorban kimutatja, hogy a török birodalom felosztásának gondolata tulajdonkép oly régi, mint maga Törökország. A szerző 648 lapon mintegy száz felosztási tervet közöl. Az irodalmi rovatban Thallóczy Lajos : »Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter « czímű munkája van ismertetve. Pesti Hírlap. 1914. 60. sz. Az oláhok czímű névtelen czikk a »Vaterländische Blätter« 1811. október 12-iki számában megjelent czikk fordítását tartalmazza, mely az oláhok származásával, eredetével foglalkozik. — F. E. : Kossuth Lajos a bécsi márcziusi eseményekről. Hogy lett minister herczeg Esterházy ? Kossuth Lajos egy levelét közli, melyet 1884 évi augusztus 24-én Paskay Béla ügyvédhez írt. Paskay ugyanis Kossuth bécsi szereplésére vonatkozólag kért felvilágosítást. Kossuth márczius 14-én az alsóház és a főrendiház tagjaiból álló küldöttséggel ment a király elé. Erre nyújt felvilágosítást Kossuth levele. — Vértes József : Amikor a most kivégzett sajtószabadság megszületett. Szemelvényként közli a Karok és Rendek néhány kiválóbb tagjának véleményét a sajtószabadságról. — Dr. Mauks Ernő. Az Árpádok kihalásáról. Az Árpádház katasztrófájának oka V. István két fiának magtalansága volt. Kutatja továbbá azt, hogy mi idézte elő ezt a jelenséget ? Ügy találja, hogy a királyi család kihalását V. István házassága egy kún leánynyal idézte elő. Pesti Napló. 1914. 49. szám. K. À. : Hogyan tárgyalták 1848-ban a főrendek a sajtótörvényt ? Röviden leírja az akkori sajtóvitát, s a vita fő szónokainak br. Eötvös J., gr. Teleki László és br. Perényi Zsigmond nézeteit ismerteti. — 68. sz. K. A. : Visszaemlékezés Kossuth Lajos halálára. Kossuth Lajos utolsó óráit, továbbá hazaszállítását és a szertartást írja le. Pressburger Zeitung. 1914. 65. sz. Brand-Vrabély S. (gr. Wurmbrandt-Stsrppach Stefánia.) Aus Alt-Pressburg czímmel az öreg Vrabély Károly pozsonyi postaigazgató 1848-iki elfogatásáról és szabadulásáról ír. Protestáns Szemle. Márcziusi füzet. Zoványi Jenő folytatja >>Ágensválasztás 1762—1763-ban« czímű tanulmányát. Leírja azt a viszályt, mely a tiszáninneni és a tiszántúli ref. egyházkerület között az ágensválasztás személyi kérdésében kitört s ismerteti azokat az előzetes kiegyenlítési törekvéseket, melyek e viszály megszüntetésére nézve felmerültek. Revue des deux mondes. 1913. nov. i.ésnov. 15. Montalembert : Lettres à la comtesse Sophie Apponyi. A levelek 1861—62-ből valók. Apponyi Lajosné grófnő teszi őket közzé. Bennök Montalembert Magyarországról is ír és kikel az osztrák uralom rendszere ellen. Sárospataki Református Lapok. 10. és 11. sz. Román Ernő : »Kurucz Vay Adámné sz. Zay Anna imakönyve.« Ismerteti azt a kéziratos imakönyvet, mely utóbb a zsolczai Vayak könyvtárába került s a melyet Vay Ádámnak, II. Rákóczi F. udvari főmarsalljá-