Századok – 1914
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Cultura Crestină - 339
TÖRTÉNETI IRODALOM. 339 decus. Bűvös tükör is : benne él a múltnak amuletja. Jelenkor ámulatja ?« ( ! ! ) Mindenesetre igen különös az Adalékoknak ez a szójátékos, tréfás, szellemeskedő hangja, a mely a folyóirat komolyságába vetett hitünket teljesen megingatja. Akadémiai Értesítő. Márczius. Haraszti Gyula : Molière és elődjei. Arról értekezik, hogy milyen szabadon vette át Molière, a mit elődjeinél talált. — Trócsányi Zoltán : Egy XVI. századbeli nyomtatványtöredék. Az unicum Todoreszku Gyula tulajdona és valószínűleg Melius »Halál könyvé«-nek töredéke. — Kárffy Ödön : Levéltári kutatások K. Csorna Sándor életéhez. Főkép a támogatására megindult gyűjtésekről számol be. — Rácz Lajos : Montesquieu utazása Magyarországon. Közli Montesquieu 1728-iki magyarországi utazásának följegyzéseit, a melyek főkép a bányaművelésre vonatkoznak. Érdekesek az újbányái gőzgépről való följegyzései is. Az Újság. 1914. 47. sz. Váradi Antal Martinovics életét mondja el. — 56. sz. Váradi Antal : Az első vashid. A lánczhíd építésének története. Alkotmány. 1914. 58. sz. Sz. I. dr. : Egy érdemes könyv. Ismerteti Velics László »Vázlatok a magyar jezsuiták múltjából« czímű művét. Budapest. 1914. 46. sz. — F. E. Kossuth Lajos Philadelphiaban. Leírja Kossuth L. fogadtatását és diadalútját Philadelphiaban azon hír kapcsán, hogy a philadelphiai magyarság szobrot akar állítani Kossuthnak. — Markó Miklós : Mátyás király kincsei. Az Erdődy grófi család négyszáz éves jubileuma alkalmából leírja a galgóczi vár műkincseit. Budapesti Szemle. 1914. márczius. Berzeviczy Albert : Megemlékezés báró Kemény Zsigmondról. Kemény essayit s politikai műveit bonczolja. — Beöthy Zsolt : Kemény, a regényíró. Különösen Kemény jellemző modorával foglalkozik s megállapítja, hogy : »— alig van költő, ki a lélek gyökérszálait, szövedékét, benső és titkos életét tisztábban látná«. — Rákosi Jenő : Kemény Zsigmondról. Szeretetreméltó, subjeticv megemlékezés Keményről, a hírlapíróról. — Wlassics Gyula : Nemzet és állam. Tanulmányszerű bírálat : Krisztics Sándor : Nemzet és állam a keletkezés, fejlés, viszony szempontjából czímű munkájáról. — Divald Kornél : Stósz-tanulmányok. Kutatja a fafaragó Stósz Vid származását s arra az eredményre jut, hogy valószínűleg mind ő, mind művészete magyar eredetű. Krakói működését ösmertetve, különösen a Mária-templom főoltáráról beszél. Nürnbergben készíti a karmeliták templomának főoltárát s több kisebb-nagyobb műremekét. Itt is hal meg 1533-ban, okirathamisításáért tüzes vassal megbélyegzetten. Stílusa a burgund-németalföldi iránytól befolyásolt kései gothikus művészetben gyökerezik. Bulletin de l'Institut pour l'étude de l'Europe sudorientale cz. új havi folyóirat (Bucurest) 1. száma több magyarországi dolgozatot is ismertet : Veress E. »Fontes rerum Transilvanicarum« II. és III. k., S. Dragomir : »Curtea din Viena fi miscarea Romanilor din Ardeal ín 1791—2«, C. Moisil : »Din trecutul culturii romíné in tinutul Näsäudulni«, V. tyotropa-N. Drágán : »Istoria fcoalelor násaudene«, Lukinich I. : <>Az avar-görög háborúk történetéhez«. Az ugyanott N. Jorgától ismertetett Nagy István moldvai vajda oklevéltára (kiadta Bogdán J. 1913. I—II. k.) sok magyar vonatkoású anyagot is tartalmaz. Cultura Crestinä (Balázsfalva) 1914. III. számában Z. Páclifanu : >>Rezidat au vládici románi ín Alba-Julia inainte de Mihain Viteazul ?« cz. dolgozatában ismerteti azt a négy érvet, melylyel a 22*