Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Historische Zeitschrift - 340

340 TÖRTÉNETI IRODALOM. 340* gyulafehérvári görög metropoliának Mihály vajdától 1599-ben való alapítását vitatják, és kimutatva megbízhatatlanságukat, a Fontes rerum Transilvanicarum most megjelent III. kötetében közölt jelentésből megállapítja, hogy Possevino Antal jezsuita, a kit Báthory István az erdélyi kath. egyházak látogatásával bizott meg, már 1583-ban g.-kel. metropolitát talál Gyulafehérvárt. Mihály vajda tehát nem alapította a püspökséget, csak a templomot és kolostort emelte és sírboltot készíttetett magának. Deutsche Rundschau für Geographie. XXXV. évf. 12. füzet. Franz Babinger : Hans Dernschwam, ein Kleinasienforscher des 16. Jahrhunderts. A Dernschwam származására és életére vonatkozó adatokat állítja össze. Dernschwam a Fuggerek faktora volt Budán, később bányáikat igazgatta és Beszterczebányán és Körmöczbányán élt. Törökországi és kisázsiai útját Busbecq követ kíséretében tette meg. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1914. február. Thienemann Tivadar : Herder és Batsányi. Elmondja, hogyan közvetítette Johannes v. Müller a Batsányi Herder ösmeretséget. — Marmorstein Artúr : Üj adatok a kazárok történetéhez. Schlechter Salamon a cambridgei egyetem könyvtárában egy 92 soros kazár töredékre bukkant, melyet »An unknown khazar document« czím alatt közöl, fenti czikk magyarra fordítja a töredéket s néhány magyarázó szót fűz hozzá. — Sas Andor : Görres József és a magyar húnmonda. Megállapítja, hogy Görres az első német, ki Thuróczit s Priskost figyelemmel olvasva, a magyar húnmondával foglalkozik. Építő Ipar. Építő Művészet. 1914. 4. szám. Petrik Albert ismerteti Dr. Szabó Lászlónak : »Az Árpádkori magyar építőművészet« czímű kötetét. Kritikája igen szigorú, de mindvégig bizonyító. Végeredményként megállapítja, hogy bár a könyv nagy jóakarattal készült, mégis hiányzott a kellő szakismeret és készültség. — 7-ik szám. Petrik Albert >>A ferencziek belvárosi templomának<i sorsa czímen írt czikkében védelmére kell a ferencziek belvárosi templomának, melyet hasznossági okokból le akarnak bontani. Egyúttal szemére veti a Műemlékek orsz. bizottságának, hogy nem fejt a templom megóvása érdekében kellő erélyt, pedig a bizottság a templomot a műemlékek közé sorolta (hivatalos kiadványa 609. lapján). Felsőmagyarország 1914. 1. szám. Id. Főidényi Mihály. A felvidéki kovácsok karácsonya 1706-ban. Klobusitzky, a Rákóczikor közgazdasági elnökének jegyzeteiből jellemző följegyzéseket közöl a szepességi németek hazafiasságáról, különösen a mántaföldiekéről (Stoósz, Metzenzéf s környékbeliek). A Mánta-városok a tavaszi hadjáratra ötezer fokost készítettek Battyán seregének, mely félelmetes fegyver volt a labanczok előtt. Bottyánnak ezüst fokost készítettek, melyet karikával nyergére akasztva viselt. Historisches Jahrbuch. 1913. 4. Heft. Joseph de Ghellinck : Die älteste Erwähnung der Abtei Pásztó in Ungarn. Az apátságnak eddig elismert legrégibb említése 1190-ből való. Az itt közölt adat egy Cerbanus nevű hospes levelében fordul elő Dávid szentmártoni apáthoz, a ki 1130—1150 közt volt apát s egy admonti (Mr. 767. fol. o.) és egy réuni (Ms. XXXV. fol. l.) kéziratban maradt fönn. Historische Zeitschrift. Bd. HI. Heft. 2. Loserth ismerteti Berzeviczy Albert Beatrix királynőjének franczia kiadását ; az imertetés végén a könyvet e szavakkal méltatja : »Es kann als ein Wertvoller Beitrag zur Geschichte Ungarns im Zeitalter de Renaissance und zu dieser selbst bezeichnet werden«. — Ugyanő közöl rövid tudósítást R. W. Seton-Watson : The Southern Slav Question and the