Századok – 1914

Értekezések - PELZ BÉLA: A haimburgi béketárgyalások. 1621 január 25–április 22

KÉT HISTORIOGRAPHIES CASTALDO ERDÉLYI SEREGÉBEN. 2J. nem tudta többé összeszedni magát, komoly elhatározásokra képtelen volt, parancsolni is elfelejtett, szégyenérzet nélkül irja Ferdinándnak, hogy a tilalom daczára is el kell hagynia Erdélyt, s hogy ha e tilalmat emberei megtudnák, még legbizalmasabb spanyoljai is elhagynák, úgyis mindenki gyűlöli itt őt, s fogaikkal tépnék szét, ha tehetnék. A fővezér maga jelenti, hogy csapatai me insalutato elhagyják. Zsoldosai magukra hagyatva a szegény népet zsaroló hordává váltak s kivonulásuk után Erdély nem tehetett egyebet, mint hogy volt fejedelemasszonyát visszafogadja. Ferdinándnak és Miksának minden fáradsága hiába volt,, hiába a közigazgatásnak új, czélszerű berendezése, a leghasználhatóbb magyar hivatalnokoknak Erdélybe küldése, hiába sok utasításuk Castaldóhoz, Aldanához és egyéb katonákhoz, hogy az ország törvényeit tiszteletben tartsák,, a belügyekbe ne avatkozzanak, mert ez a magyar főurak dolga, — Erdély mégis, kardcsapás nélkül, elveszett. S Gailelnek igaza volt, mikor munkája végén méla akkorddal emlékezvén a Ferdinánd királyt Erdélyben ért kudarczról, Castaldót tette érte felelőssé.1 Gailelnek megvolt az oka, hogy Castaldóról munkájában lehető kevés kompromittáló dolgot közöljön. Munkáját nem az asztalfiók számára irta, s igen rövid idő múlva elkészülte után már közkézen kellett forognia. Egyes részeit akkor divatos zeitung-alakban még a helyszínéről megküldötte befolyásosabb ismerőseinek, így a Temesvár és Lippa ostromáról szóló tudósítása egykorú másolatban Mária királyné brüszeli udvarába került.2 Valószínű, hogy most ismertetett munkája ha talán nem is Ferdinánd királynak, de mindenesetre a kormányhoz közel álló egyé-1 V. ö. Castaldo jelentéseit 1552 nov. 20. 1553 február 8, 20,márczius 1. és 3-ról ; Ferdinánd utasításait 1552 okt. 18, 1553 január 14, Miksa utasítását Aldanához 1552 június 19. a bécsi udv. és áll. levéltárban, Hungaríca. A jelentésekből megállapítható, hogy Castaldo a zsoldhiánynak is részben oka volt. — Érdekes psychologiai perspektívát nyújt Gailel Fráter Györgyöt illetőleg is : Allso ist der Munich in seinem Gwisen Jeder Zeit vnrueblich gewesen vnnd immer gefanthasiert, wie er die Sachen ins werch bringen möclit, vnnd darinnen so gar erblint, das er nit glaubt hat, das man seine A nschleg merkhen soll, vnangesechen das er von seinen aignen dienern, denen er vil vertraut hat offt treulich gewarnt ist worden. 2 E névtelen tudósítást a brüszeli levéltárból kiadta Hatvani :Magy. tört. okmánytár a brüszeli országos levéltárból, 2. 275. 1., a melyet Gailel 1551 deczember 20-án Nagyszebenből küldött el. Az ugyanitt közölt 217, 218, 219. számú névtelen tudósítások isminden valószínűség szerint tőle származnak.