Századok – 1914

Történeti irodalom - Veress Endre: Basta György hadvezér levelezése és iratai. I–II. köt. Ism. Gárdonyi Albert 321

322 TÖRTÉNETI IRODALOM. 322* Báthory Zsigmond ingatag politikája, a havasalföldi vajdák hódító törekvései, s az erdélyi urak függetlenségi vágyai állandóan nyugtalanítottak. A megbízatás elsőrangú volt, de hiányzottak hozzá a megfelelő eszközök. Basta ezek hiányában is megoldotta feladatát s Erdély császári birtok lett. Erdély megszerzésének fáradalmas munkája után az agg hadvezér nyugalomra vágyott, de a császári politika nem engedte ki kezéből s akarva, nem akarva maradnia kellett. Idegen hadakkal tartotta féken az állandóan nyugtalan országot s minthogy katonatartásra pénzt nem kapott az udvartól, a saját vagyonát pazarolta el és az ország jövedelmi forrásait annyira kimerítette, hogy nyomort árasztott mindenfelé. Ez volt Basta erdélyi uralma ! A török és Bocskay István ellen kevesebb szerencsével harczolt s elvesztette az udvar kegyét. Erkölcsileg megtörve s anyagilag tönkrejutva, végezte életét a császári politika hűséges szolgája 1607 november 20-án s családját a legnagyobb nyomorban hagyta. A két testes kötetben foglalt Basta-iratok legrégibb darabja 1597 május 15-ikéről való, a legújabb pedig 1607 november 24-én, tehát négy nappal Basta halála után kelt. Tartalmukat tekintve találunk a gyűjteményben elsőrangú darabokat, de bizony vannak ott szép számmal teljesen értéktelen iratkák, a melyeknek hasznát soha nem fogja látni senki s csupán a szám emelésére szolgálnak. Ilyen p. o. Basta 1605 márczius 18-án kelt rendelete Lőcse városához, melyet a következő szöveggel kapunk : »Nachdem wir . .. verständigt worden, hogy egyik polgártársatok (Michael Gramer Kürschner) visszatartotta a kassai Michael Liebhardts Sachen, rendeljük, hogy azokat adassátok ki neki«. így jegyzeteket szokás csinálni, de nem okleveleket kiadni ! Az oklevelek szövegét vagy eredeti nyelven közöljük, ha rövidítve is, mert így is ki lehet hozni az értelmet, vagy egyszerűen magyar kivonatot adunk, ha nem fontos az oklevél tartalma. De felét idegen nyelven, felét magyarúl közölni nem szabad, mert szász vagy tót honfitársainkat juttatja eszünkbe, a kik nyelvi nehézségek miatt beszélnek és írnak ily módon. E téren Veress Endre új iskolát kezdett, melynek követésétől óva intünk mindenkit, a ki hasonló munkára vállalkozik. Hogy néz ki p. o. az ilyen oklevélközlés is, a mely Basta 1602 julius 17-ikén Segesvár városához intézett rendeletét tartalmazza : »Expositum est nobis in persona prudentium et circumspectorum Sacrae Caesareae Regiaeque Mtis

civitatis Segesvár senatorum et reliquorum totius loci ordinum, hogy a háborús zavarokban sok marhájuk elveszett ; azért rendeljük, ut ubicunque et apud quemcunque aliquid ex rebus eorum legitimis repereritis, adassátok vissza.«