Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

A SZATMÁRMEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSRŐL. 315 szerződés értelmében csak annyi jószággal tartoznak 15 napig dolgozni, a mennyijük van. Nem kötelesek úrbéri szolgálatra jószágot kölcsön kérni vagy pénzért bérelni, ha a saját földjük mívelésére ezt meg is teszik. Ha tehát egy gazda egymagában a saját jószágával ki tud állítani egy ekét, úgy egyedül dolgozza le a 15 napot ; ha azonban nincs az egy ekéhez elegendő jószága, akkor a szükséghez képest ketten vagy hárman összefogva szántanak együtt szintén csak 15 napig. Az idézett grófi rendelet a sváb telepesek egyéb úrbéri kötelességeiről is megemlékezik, a melyekről eddig még nem volt szó. Értjük ezen kötelességek alatt a karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor szokásos ajándékozást. Minden község egy-egy mázsa faggyút, ugyanannyi viaszt és vajat köteles az ünnepiekre beszolgáltatni. Minden telkesgazda pedig évenként három szekér tűzifát, három tyúkot és kilencz tojást tartozik adni. Teher-, illetve adómentességet csak az ujabban letelepedett sváb gazda élvez, ha puszta, háznélküli telekre szállott. De nem veheti igénybe a három évi mentességet az az új sváb gazda, a ki pénzen vett magának kész házat. Az 1726-ik évre esik Erdőd1

városának sváb lakosokkal való benépesítése is. Első telepesei nagyobbrészt épen az 1726 máj. 16-án Pozsonyból elindult svábokból kerültek ki. Az 1726 nov. 28-iki erdődi jegyzék szerint ugyanis ez év aug. i-én Majtényból 18, Fényről 8, Csanálosról 4 olyan sváb gazda ment át Erdődre, a kik még csak 1726 máj. havában telepedtek volt le az említett három községben. Ezeken kívül régi svábok is költöztek a három községből Erdődre, a melynek az 1726 nov. 28-iki összeírás szerint már 53 sváb gazdája volt. Minden gazda kapott szőlő részt, a szántóföldek szétosztása pedig tavaszra maradt. Jószágot Majtényból, Fényről és Csanálosról hajtottak számukra, s a jegyzék azt is említi, hogy egy-egy pár ökörért vagy tehénért két-két napot tartoznak dolgozni. A két nap azonban nem eshetik ugyanabba a hétbe. Az erdődi telepítés a következő évben tovább folyt. Egy keltezetlen részleges összeírás, a mely azonban kétségtelenül 1727-ből való, 33 új sváb gazdának az érkezéséről számol be. A magyar nyelvű jegyzék érdekessége, hogy felsorolja Nagyerdőd puszta telkeit, mintegy jelezve, hogy mennyi sváb gazdát lehetne még oda telepíteni. E szerint Nagyerdődön van 26 egész, 3 fél 1 Erdőd nagyközség, igen régi parochia, már 1216-ban virágzott. Templomát 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette, 1736-ban Károlyi Sándor helyreállította. Anyakönyvei vannak 1737 óta. Lakosai (1910-ben) róm. kath. svábok: 2388 ; gör. kath. 1488, ág. ev. 3, ref. 541, izr. 182.