Századok – 1914

Értekezések - VONHÁZ ISTVÁN: A szatmármegyei német telepítésről - 303

3°4 DR. VONHÁZ ISTVÁN. puszta telek, s ha azt a 16 telket is hozzászámítjuk, melyet a magyarok »fognak fel«, 45 telek. A jegyzék közli az erdődi magyar nemességnek, szabadosoknak és »paraszti« rendnek neveit és számát. Nagyerdődön vannak összesen 35-en, Kiserdődön 29-en. Az erdődi svábok nagyon sokat szenvedhettek ezektől a magyaroktól. Egyszerűségével és keresetlenségével megindító az a latin nyelvű panaszoslevél, a melyet 1728 aug. 25-én Károlyi Sándornak irtak. Nyomorúságnak nevezik egyes panaszaikat, , s első, második, harmadik nyomorúságról beszélnek. Sem szénát, sem fát nem szerezhetnek elegendőt, kiirtott, megmívelt szántóföldjeiket elveszik, a közös ménesre hajtott lovaikat befogják a magyar urak. A malomban három-négy napot is kénytelenek eltölteni, mert mihelyt egy magyar jön, rögtön ennek a gabonáját őrlik. Alázatosan esedeznek, hogy vagy más területet adjon nekik a gróf, a hol maguknak új falut építhessenek, pagv különítse el őket Erdődön a magyaroktól. Már is elment közülök 11—12 pár s nem csoda, hogy a folyó évben oly kevesen érkeztek. Az elszököttek hírül vitték régi hazájukba a megmaradottak nyomorúságát. Az erdődi svábok kívánsága teljesült, a gróf maga is beláthatta, hogy helyzetük a magyarok között tarthatatlan, s új községet jelölt ki számukra. Az 1731 febr. 13-iki bélteki leltárban és urbariumban olvassuk, hogy az itt megnevezett svábokat 1730 május havában telepítették át Erdődről Beitekre. Hogy pedig házakat építhessenek és gyarapodhassanak, három évig sem nem szolgálnak, sem nem adóznak az uraságnak. Az 1730 jún. 12-iki latin nyelvű összeírás szerint Bélteken volt 47 sváb gazda, a kik közül 40 Erdődről jött. Erdődön alig maradtak sváb lakosok. Az 1731 febr. 13-iki urbárium 15 sváb gazdáról emlékezik meg Erdődön, s 10 frankról Rézteleken. Az 1732 decz. 30-iki részleges összeírás már csak 6 erdődi svábról és 5 rézteleki frankról tud. A többiek átköltöztek Béltekre vagy más sváb községbe. Az 1726-iki erdődi telepítés tehát nem járt sikerrel. E helyett azonban egy virágzó új sváb község létesült : Béllek.1 Az 1729-től 1731-ig tartó telepítések Lang Reiner volt hadnagy nevéhez fűződnek, a ki Károlyi Sándor telepítési ügynöke lett. Ezek a telepítések nem az elért eredmény miatt fontosak ; eredmény nem sok volt, alig lehet szó többről, mint 40—50 család behozataláról. Azonban a telepítéssel összefüggő számos kér-1 Krasznabéltek nagyközség, Erdődtől délre. Hajdan a Drágfíyak birtoka volt, 1700 óta a Károlyiaké. 1724 óta újra van plébániája. Anyakönyvei tűzvész folytán csak 1795 óta. Lakosai róm. kath. svábok: 1704; gör. kath. 541, ref. 62, izr. 40.