Századok – 1914
Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291
AZ ELSŐ MAGYAR KÖZJOG. 297 Míg e lépés megtörténik, az alsóbb néposztályok is fejlődnek, jogokat nyernek, az ország fogalmával szorosabb kapcsolatba jutnak, de a nemesség kizárólagos uralmát nem tudják megdönteni, úgy hogy a később kifejlődő polgári rend is csak testületi nemesség czímén jut közjogi szerepre, vehet részt az államélet legfontosabb functiójában. Ily értelemben az ország azután is egyet jelent a nemességgel, de általánossabb értelemben az osszág jogai, illetve privilégiumai közé sorolják az összes néposztályok és nagyobb testületek, sőt az oszágban megforduló idegenek privilégiumait is, a melyeknek önmagukban generale, egymáshoz és az országhoz való viszonyukban azonban commune jellege van. Ezeken kivül — mint már az aranybulla tartalma is elárulja, — a privilégium regni fogalma alá tartoznak a király és az ország egymáshoz való viszonyára, a királyi hatalom gyakorlására, az ország kormányzatára, a tisztviselők jogkörére vonatkozó megállapodások, jogszabályok, sőt az igazságszolgáltatás is. Mindez már Verbőczy meghatározása,1 de a mai fogalmak szerint is megfelel a közjognak — bár azt teljes mértékben nem is meríti ki, — a minthogy a privilégium commune regni-t nem is tudjuk másként fordítani, mint az ország közönséges kiváltsága, vagy joga kifejezéssel. Kérdéses maradt azonban még, hogy a privilégium commune regni kifejezést a közjoggal mennyiben azonosíthatjuk ? Felmerülhet még az a kérdés is, hogy miért nem fordúl elő Verbőczynél a privilégium commune kifejezés, holott a ius commune-ről többször emlékezik ? E nagyjelentőségű kérdéseket nem dönthetjük el addig, míg a privilégium commune regni sorsát, pontosabb tartalmát s azzal kapcsolatban több elhanyagolt kérdést meg nem ismerünk. A mi az előbbit illeti, még ma ismert igen tekintélyes oklevélanyagunk sem nyújt annyi adatot, hogy a leghalványabb képet is összeállíthassuk. Közvetett adatokhoz kell tehát fordulnunk. Kiindulunk abból a feltételből, hogy mindaz, a mi a privilégium commune regni körébe tartozott, írásba is foglaltatott és fontosságánál fogva levéltárba helyeztetett. Ezt annál jogosabban feltételezhetjük, mert tudjuk, hogy az 1 A közjog az, a mely főként az uralkodásra és országok igazgatására meg a közhaszonra czéloz és a mely szent dolgokra, papokra, tisztségekre tartozókat ölel magába. Előbeszéd. II. czím.
