Századok – 1914

Értekezések - R. KISS ISTVÁN: Az első magyar közjog - 291

R. KISS ISTVÁN. aranybullát bizonyosabb megőrzés kedvéért több példányban is kiállították. E szerint a magyar levéltárügy fejlődése kérdésünkkel szoros kapcsolatban van ; csakhogy ezt is hézagosan ismerjük. Tudjuk, hogy a királyi levéltárt és kincseket kezdetben Székesfehérváron, később a kifejezettebb székhelyi kormányzás és kanczellária fejlődésével kapcsolatban Budán, a tárnokházban őrizték, sőt a legfontosabb közjogi okmányokat a korona mellett is elhelyezték. A tárnokházban őrzött levéltár lassanként országos jellegűvé vált. Adatunk van arra, hogy anyagának megőrzését országos érdeknek tekintik, a mi nem is csoda, mert oklevelek hivatkozásai szerint ide helyezték el a törvényeket, államszerződéseket és más közokiratokat, államügyekre, jogi actusokra vonatkozó rendelkezéseket, szokásjogi feljegyzéseket, az ország határaira vonatkozó okleveleket, a nemesség és más néposztályok privilégiumainak páros másolatait, a magánjellegű privilegialis oklevelek fogalmazványainak illetve excerptumának gyűjteményét, az ú. n. királyi könyveket, sőt történelmi feljegyzéseket is.1 Természetesen e levéltár anyagának kezelését nem ismerjük. Valószínű, hogy kezdetben nem uralkodott nagy rend, de később az állami élet fejlődése folytán gyakrabban lévén szükség időemésztő kutatásokra, bizonyos rendszert megállapítottak. Legalább is a közjogi természetű anyag rendezését, vagy annak eszméjét Albert király uralkodásának idejére helyezhetjük. Ő ugyanis megígérte a régi törvények és szokások, valamint egyháziak és világiak szabadságainak korábbi állapotuk szerint való visszaállítását és reformálását.2 E munkálatot meg kellett előznie — ha egyáltalában hozzákezdettek ! — a régi törvények, jogszokások és közönséges privilégiumok összegyűjtésének, — a csaknem folytonos határpörök s Albertnek valamint utódainak az ország határainak kiigazítására tett specialis Ígérete 3 pedig a határokra vonatkozó — szintén a privilégium commune körébe tartozó4 írások rendezését, vagy legalább is nyilvántartását. Mátyás alatt már több jelét látjuk a rendszeres levéltári munkának. 1 Olv. Hajnik : A királyi könyvek a vegyesházbeli királyok korszakában. Budapest, 1879. 2 1439 : I. t.-cz. 3 1439 : XIV. és XVII. t.-cz. 4 Olv. 298. 1.