Századok – 1914

Értekezések - VÁCZY JÁNOS: A nemzeti felbuzdulás (1790.) - 257

A NEMZETI FELBUZDULÁS (1790). 259 a melyhez a komáromi Mindenes Gyűjtemény s a nagyszebeni, majd kolozsvári Erdélyi Magyar Hírvivő járúl, s az inkább irodalmi érdekeket szolgáló pozsonyi és bécsi Magyar Músa, valamint a kassai Magyar Museum és az ugyanottani Orpheus is, teszi lehetővé, hogy irodalmunk nemzetmegmentő nagy munkáját nagyobb lendülettel folytathassa. Ez az időszaki sajtó terjeszti lassankint azt a meggyőződést, a mely legmélyebben Kazinczyban él és munkál, hogy a nemzeti életnek, nemzeti haladásnak legfontosabb ága az irodalom; hogy a korszellem leghűségesebb kifejezői, az írók, minden nemzet életének elsőrangú irányító tényezői. Nemcsak Kazinczy tudja és hirdeti az időszaki sajtó kiváló fontosságát. Révai Miklós már előbb kezébe veszi az első magyar hírlap szerkesztését, később pedig tudományos és szépirodalmi folyóirat kiadásán fárad. De körülményei más térre kényszerítik, a hol az irodalom ébresztő hatásán szintén dolgozhatik. Mert ő benne szintoly mély gyökeret ver az a meggyőződés, hogy az irodalomra a legnagyobb feladat vár a bekövetkezendő átalakulásban, mint Dugonics Andrásban, Gvadányi József grófban vagy magában Kazinczyban. Nem riad vissza a legnagyobb akadályoktól sem. Úgyszólván a semmiből akarja terveit valósítani. Gyűjteményes kiadványa harmadik kötetét Krisztina kir. herczegasszonynak ajánlván, gondja van arra is, hogy »a magyar szépek« tetszését megnyerje »az öröm énekeivel, a szerelem enyelgéseivel« ; hogy a komolyabb olvasók méltánylatát megszerezze »az Istenről, felséges dolgokról, szép erkölcsökről s nagyságos férfiakról« írt munkáival. S ha az anyagi eredmény nem is elégítheti ki, tagadhatatlan, hogy az érdeklődés sokkal tágabb körökben nyilvánul iránta, és a mi különösen a mi szempontunkból fontos, az ébredező magyarság egyik szellemi vezéreűl kezdik emlegetni. Révai gyűjteményes kiadása épen akkor jut a nemzet kezébe, midőn az irodalom hatása átszüremkőzik a közéletbe, s a fölgerjesztett fogékonyság minden téren szembetűnik. Hogy az anyagi eredmény messze marad várakozásától, annak okát ő maga valószínűleg nem látja ; de az ifjú Kazinczy bizonyosan okúi példáján s aligha meg nem sejti, a mire Csaplár Benedek figyelmeztet, hogy Révainak azért oly nehéz boldogúlnia, mert a főrendeket, világiakat és egyháziakat »nem tudja czélzata javára alkalmasan megnyerni«.1 Kazinczy százszorta jobban érti a módját : mikép 1 Révai Miklós élete, II. köt. 319. 1. 17*