Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Korrespondenzblatt - 140

140 TÖRTÉNETI IRODALOM. I27 igyekszik megállapítani Chalkondyles kútfőértékét. Szerinte Chalkondyles Historiae-ja csak az 1444-től kezdve lejátszódott eseményekre nézve elsőrangú forrás, melyet pontosság, lelkiismeretesség és jólértesültsége mellett pártatlanság jellemez. — Lukinich Imre : Az északkeleti várháborúk történetéhez 1561—65. cz. dolgozatának befejező részét adja ; szól az 1562—64-iki béketárgyalásokról, Szatmár bevételéről és 1564 őszén János Zsigmond sikeres előnyomulásáról, Schwendi Lázár fővezéri működéséről, Tokaj 1565-ik ostromáról, a szatmári békéről s végül azon okokról, melyek új háború kitörésére vezettek. — Kemény Lajos : Abaujvármegye és a török harczok czímen a megye küzdelmét ismerteti főként a XVI-ik század folyamán. — A Hadtörténelmi apróságok-ban vitézvári Simonyi báró königswardi bravúrjáról, a 19. számú gyalogezrednek a lipcsei csatában való szerepléséről (Thurzó Kálmán-tói) és Frimont János gr. sírjáról (Gyalokay Jenőtől) találunk czikkeket. — Az Irodalomban Döbrentei Károly részletesen ismerteti Eugène Piványi : Hungarians in the American Civil War. cz. művét ; Takáts Sándornak a Századokban megjelent dolgozatáról (1913. 4—6. f.) és a Kriegsarchiv közleményeiről (V. X. 1907.) is olvasunk ismertetéseket. — Az Okmánytár-ban Házi Jenő közöl egy Hunyadi Jánosra vonatkozó értékes okiratot, Szendrey János pedig 1722-ből való lovassági regulamentumot tett közzé a Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye cz. rovatban. A füzetet az évfolyam részletes név- és tárgymutatója zárja be. Irodalomtörténet, I. füzet, 1914 január. Négyessy László : Báró Eötvös József emlékezete. Érdekesen fejtegeti mennyire összefügg Eötvösnél akarat, érzelem és gondolat. Eötvös a legnagyobb magyar bölcselő, a ki eszméinek gazdagságával minden írónkat fölülmúl. Politikai működése is felette gyümölcsöző. Eötvös közéletünk egyik legfényesebb, leghatalmasabb egyénisége. Irodalomtörténeti Közlemények, 1913. 2—3. füz. Császár Elemér közli az adattárban Bánk bán első kidolgozását. Katholikus Szemle, XXXVIII. k. 1. sz. (1914 jan.) A magyar folyóiratok szemléjében gd. a Századok novemberi füzetét ismerteti. •—• Lukcsies József Temesváry János : Erdély választott püspökei. 1618—1695. cz. művéről szól elismerően. Keleti Szemle, XlV-ki évf. 1—2. sz. 1913. Franz Babinger, würzburgi egyet, tanár : »Ein schriftgeschichtliches Rätsel« czím alatt (4. 1.) az ú. n. hún-székely rovásírás kérdésével foglalkozik, ő fedezte fel az 1515-ből származó konstantinápolyi feliratot (közölve az Ethnographiában, 24. évf. 130. 1.) és abban, hogy ez a rovásírás jobbról balra halad, a magánhangzók nem mindig jelöltetnek, s egyes betűk az Orkhon és Jenisszei melléki ó-török feliratokéval egyeznek, erős bizonyítékát látja annak, hogy ez a kizárólag székely írás az ó-töröknek származéka, a mint Nagy Géza és Sebestyén Gyula vallja. Csak egy nehézség van, hogy az ó-török és székely emlékek közt 700 évnyi időhézag van minden emlék nélkül. A rejtvény megoldását dr. Konrad Müller egy Babingerhez intézett levélben abban találja, — a mit Sebestyén Gyula már régebben hangoztatott, •— hogy a székelység a kabarok származéka. Komáromi Ujsá,g, 1914. 3—4. sz. Baranyay József dr. : A komáromi sajtó története. A komáromi hírlapirodalom története közlését kezdi. Korrespondenzblatt, XXXVI. No. 12. (Nagyszeben. Szerk. Hans Connert közreműködésével Adolf Schullerus.) Közli Nagy-