Századok – 1914

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Letopis Matice Srpske - 141

TÖRTÉNETI IRODALOM. I27 szeben városának folyamodását 1723. gr. Köingsegg nagyszebeni tábornokhoz, melyben a katonai elszállásolás tekintetében könnyítést kérnek. — A kisebb közlések során említés történik Hurmuzaki Documente]ének legújabb kötetéről, melyet Jorga állított össze, mely Vitéz Mihály korára (1594—1602.) vonatkozólag rendkívül becses anyagot tartalmaz. Ugyanott olvasható Reicherstorjfer György és Kurz Antal életéhez néhány adalék és több feljegyzés Nagydisznód (Heltau) községnek a XVIII-ik század elején menedékhelyűi való szerepléséről. Könyvtári Szemle, 1914 január. Lukinich Imre : Magyar történelmi bibliographia. A Dahlmann—Waitz történelmi bibliographiájának mintájára a M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága is ki fog adni egy biliographiát, melynek tervezetét tájékoztató alakban alkalmunk nyílik máris megismerni. Fel fogja ölelni Magyarország történetét 1867-ig, azonban az őskort s a római kort csupán a fontosabb munkákban fogja bemutatni. Ezzel szemben beolvasztja a horvát történetírást, a hazai nemzetiségek történelmi irodalmát s a külföldi történetírásnak magyar vonatkozású dolgozatait. -— Kacziány Géza : A magyar memoire-irodalom. Folytatása az elmúlt esztendőben megkezdett összefoglaló ismertetésnek, mely a legújabb korra is kiterjeszkedik s végeredményében megállapítja, hogy a magyar memoire- és naplóirodalom a XlX-ik században gazdagabb volt bármely európai nemzeténél. Közlemények Szepes Vármegye Múltjából. V-ik évf. (1913.) 2—3. szám. Iványi Béla statisztikai tanulmányt közöl a 13 szepesi város állapotáról 1773-ban a visszacsatolás alkalmából felvett összeírásokalapján.— Gréb Gyula : A szepesi húnok. Kutatja amaz alaptalan szepesi mondának keletkezését, mely a húnokat a Szepességen szerepelteti. — Bruckner Győző folytatja a Lengyelországnak elzálogosított városok levéltáraiból közölt oklevélgyűjteményét és Poprádra vonatkozólag ad több adatot. — Pitkó János : Szepesváralja ipartörténetét dolgozza fel a város levéltárában található czéhlevelek alapján. Ismerteti a szepesváraljai czéhek külső történetét, szól a czéhek szervezetéről, valláserkölcsi életéről, belső szervezetükről. — Ifj. Hellebronth Kálmán a németországi eredetű Wieland-család leszármazását közli. — Förster Jenő befejezi a szepességi nemességigazoló pereket. 4. szám. Bruckner Győző kiegészíti az elzálogosított városok oklevélgyűjteményét Felka városra vonatkozó érdekes oklevelekkel. — Pitkó János befejezi Szepesváralja ipartörténetét s értekezése e részében az iparosmester szerepét tárgyalja érdekesen a fennmaradt czéhlevelek alapján. — Kray István a Szepesmegye történetében nagy szerepet játszott Kray család történetét és leszármazását adja. — Pajdusák Máté IV-ik Lászlónak egy 1288-ból való adománylevelét közli Máriássy Mihály levéltárából. /leTOHne Mamut" CpncKe LXXXVIII-ik évf. 295. könyv. Jovanovic Slobodan közli első részét a I'po(|> Jyane ÁHApamn czímű tanulmányának, mely — szerinte — tárgyilagosabban akarja méltatni Andrássy Gyula gróf külügyi politikáját, mintsem ezt Wertheimer Ede nagy művében tette, mely Jovanovic szerint mindent csak a monarchia érdekeinek szempontjából ítél meg. A tanulmány első fejezete a monarchia és a német birodalom szövetségének létrehozását, a második Andrássy Balkánpolitikáját ismerteti. — Stefanovié Viloski Tivadar befejezi a Belgrád monographiájából közölt részt, a »Beorpa^; nocjie /tecitora CTer.ana JTaaapenHka 1427—1456.« czímű feje-