Századok – 1914

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I–II. köt. Ism. yr. 126

Történeti irodalom. Dr. Szádeczky Lajos : Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I—-II. köt. Az Országos Iparegyesület báró Kornfeld Zsigmond könyvtára. VI—VII. köt. Budapest, 1913. 8°. VIII. 234., 376. 1. Ära 6 K. A munka, a melyet jelen sorainkban ismertetünk, részben már régi ismerőse szakköreinknek. Még 1889-ben írta meg Szádeczky és adta ki az Akadémia történeti értekezései között. Tudós szerzője büszke lehet rá, hogy könyvének nagy hatása is volt. A czéhek történetére vonatkozó irodalom gyors lendületnek indult. Különösen a két egyetem művelődéstörténelmi seminariumainak hallgatói és a városi levéltárak localis történet iránt érdeklődő kutatói serénykedtek, hogy városaink czéheinek történetét hol vékonyabb, hol vastaggá nőtt kötetekben bemutassák. Szádeczky »A czéhek belső szervezete és életmódja« cz. fejezetében a földolgozásra megadta a mintát, az adatok elrendezése tehát ezen az alapon könnyű munka volt. önállóság természetesen ezekben a tanulmányokban — legalább legnagyobb részükben — nincs, értéküket a localis adatok csoportosítása adja meg. Űj összefoglaló földolgozásra sem ösztönöztek. A mikor tehát az Országos Iparegyesület 1912. tavaszán fennállásának 70-ik évfordulóját ünnepelte, elhatározta, hogy Szádeczky időközben elfogyott munkáját újra kiadja. így keletkezett az előttünk fekvő kétkötetes munka. Szádeczky a közel huszonöt év előtt megjelent munkát nem nyomatta le újra, hanem átdolgozta. A feldolgozott rész megkétszereződött, a czéhek lajstroma tehát okmánytárral és a magyar ipartörténet bibliographiájával külön kötetbe került. Egészen új benne a következő három fejezet : I. Városaink keletkezése, III. Erdély ipara a fejedelemség korában és IV. Iparfejlődés és czéhek az újkorban. Ezek közül a themák közül úgyszólva egyik sem foglalkozik kizárólag a czéhekkel, a miért is a szerző a czímet is kibővítette az »Iparfejlődés« kifejezéssel. A három új fejezet közül a városaink keletkezéséről szólót tartjuk a legkevésbbé sikerültnek. Szádeczky ezt csak bevezetőnek szánta, rövidre fogta, ámbár a külföldi, az általános fejlődésre is