Századok – 1914

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. I–II. köt. Ism. yr. 126

TÖRTÉNETI IRODALOM. I27 tekintettel akart lenni. A mikor például sikra száll az ellen az állítás ellen, hogy a magyar városi intézmény egészen német eredetű (7. 1.), s az olasz, franczia, flandriai városokra utal, nem ártott volna rámutatni arra, hogy a hasonlóság a német és a magyar városok fejlődése közt abból származik, hogy német földön is, nálunk is a város nem római csirából fejlődött, hanem a honvédelmi szükség és a vásárjog hozta létre. Városaink leg­fontosabb népeleme különben mégis csak a német volt, a mely magával hozott törvényeivel és itt szerzett autonómiájával, sajnos, nemzeti jellegét is soká megőrizte. Sőt még a magyar elemek beolvadását is századokon át megakadályozta. Ez a nem­zeti ellentét s a város autonomiája megakadályozta a magyarság körében az ipar föllendülését. A kézműves foglalkozásra a haj­landóság amúgy sem volt meg a magyarságban ; a török hódoltság idején alakult nagy lakosságú városok is mindig földműves jel­legűek maradtak. A legfontosabb tárgyak egyikét tárgyalja az »Erdély ipara a fejedelemség korában« cz. fejezet, a melynek adatai nagyrészt az Erdélyi Országgyűlési Emlékekből valók. Ez a fejezet már nem czéhtörténet, nem is csupán ipartörténet, mert az erdélyi országgyűlések hozta limitatiókkal és a körülöttük és értük meg­indult küzdelmekkel s így a kereskedelem, az árfejlődés és a pénz vásárlóképessége alakulásának fontos kérdéseivel foglalkozik. Gazdaságtörténetünknek kevés olyan vonzó kérdése van, mint hogy a XVI. század nagy árforradalma milyen hatással volt hazai viszonyainkra ? Hol és milyen mértékben érezhető ez a hatás ? Milyen érdekes az a néhány lajstrom, a melyben Szádeczky egymás mellé állította a fontosabb czikkek árfejlődését a limi­tatiók alapján ; milyen izgalmas küzdelmeket árulnak el a rövid időközökben megújított, megerősített és végre mégis csak meg­változtatott limitatiók száraz számai. Hasonló kérdéseket tárgyal a harmadik új fejezet is : »Ipar­fejlődés és czéhek az újkorban.« A királyság területén azonban a törvényhozás nem igen foglalkozott a limitálással s még a XVII. század végén is az árszabások meghatározását a megyék hatás­körébe utalta. A küzdelmek, a melyeket az erdélyi törvényczikkek olyan beszédesen sejtetnek, itt is megvoltak, de nagyon szét­ágaztak. A czéhek visszaélései ellen tehát más rendszabályokat szegeztek. A kormány szabályzataik egyöntetűsítésére töreke­dett. Ez volt a törekvés Mária Terézia korától I. Ferenczig. Ter­mészetes, hogy ezek között a körülmények között Szádeczky is ebben a fejezetben inkább ezzel a kérdéssel foglalkozott, mint az áralakulással. Műve nem teljes és kerekded története a magyar ipar fejlődésének ; előszavából kitűnik, hogy a szerzőnek czélja

Next

/
Oldalképek
Tartalom