Századok – 1914
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Wenczel király megválasztása 1301-ben 81
WENCZEL KIRÁLY MEGVÁLASZTÁSA I301-BEN. 85 a szándékok eltérők voltak, megegyeztek abban mindnyájan, hogy az ifjú Wenczelt hívják meg királynak. Ezért Máté Trencsén grófja, Amadé, Demeter és Wernher grófok, több főúrral és nemessel, illően megjelentek Wenczel cseh király előtt és hathatósan kérték tőle, hogy fiát királyúl adja nekik. A király, kinek két országa és csak egy fia volt, a magyar nemzet kérését nem mindjárt hallgatta meg. »Azonban a magyarok állhatatosan ostromolták őt kéréseikkel, hűséges szolgálatukat ajánlva neki. Ugyanakkor a királyi tanácsosok ilyen módon szólottak neki : »Nem ismeretlen előtted király, nekünk is apáink elbeszéléséből tudomásunk van arról, hogy Magyarország területe nagy és hatalma mérhetetlen ; a korábbi magyar királyok úgyszólván egész Németország fölött zsarnok hatalommal uralkodtak. A királyi méltóság dicsőségét és Csehország jólétét semmi sem emelheti jobban, mint fiadnak Magyarország trónjára jutása. Kimondhatatlan dicsőség fog néked osztályrészül jutni, ha miután két ország jogarát tartod kezeidben, egy harmadikat szerzed meg fiadnak. Cseh-, Lengyel- és Magyarország, ha közös hatalom alá jutnak, a béke és biztonság áldásaiban közösen fognak részesülni. Ezért méltó, hogy nemcsak te a fiadat, hanem a közjóért minden hű alattvalód, lia a szükség követeli, életét is áldozza föl.« Ezen buzdító szavak által meghatva, szomorú szívvel, a király fiát felajánlotta a magyaroknak. »Ezután a Magyarországból jött fényes követség királyi ajándékokkal bőkezűen elhalmoztatván és a hatalmas királyhoz illő készületek megtörténvén, az ifjú Wenczel élete tizenharmadik évében, nagysokaságú kísérettel, Magyarországba útra kelt.1 « Hasonlóképen Wenczel herczeg megválasztatása és megliivatása felől tudósít egy későbbi cseh történetíró, Pulkawa Píibica, ki 1380-ban halt meg 2 és egy XIV. századbeli osztrák krónika.3 Ellenben egy XIV. századbeli cseh krónika és a XV. századbeli Dlugoss lengyel történetíró Wenczel király 1 Idézett munka 165—7. 2 »Mortuo illustri Andrea rege Ungarie sine liberis, solemnes nuncii de Ungaria postulantes Wenceslaum juvenem filium Wenceslai regis .... in regem Ungariae sibi dari. . . . Praehabitis itaque consiliis suorum nobilium dictus rex Boemiae filium suum . . . eisdem dederat in regem.« Idézi Katona. História Critica VIII. 3. 3 >> Quidam Ungari nobiliores cum civibus in Budám conspirantes filium regis Bohemiae sibi eligentes ... in praedictam civitatem introduxerunt.« Freher. Germanicarum rerum Scriptores. 342.
