Századok – 1913

Történeti irodalom - Gagyi Sándor: Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztől Báthori Istvánig. Ism. Zsinka Ferencz 617

616 TÖRTÉNETI IRODALOM. , 617 könyvtár, eltávoztak a humanisták . . . Ha olykor kivillant is egy-egy fénysugár, észrevehető volt rajta az erőltetettség ; visszatükröződött róla a bágyadtság. Csak az adósság nőtt, a mely Ulászló halálakor 400.000 aranyra rúgott«. A munkához pontos név- és tárgymutató, sőt ezenkívül az előforduló helynevekről még külön index is van csatolva, a melyek mind csak megkönnyítik használhatóságát. SZABÓ DEZSŐ. Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztől Báthori Istvánig. Irta : Gagyi Sándor. Budapest, 1912. 8° 123 1. A protestáns vallás elterjedését Erdélyben, a szabad vallásgyakorlat törvényben való biztosítását, az érte folyt küzdelmeket adja elő Gagyi Sándor ez értekezésében, a mely a »Történeti Értekezések« cz. gyűjtemény 2. számaként jelent meg. A kérdés tárgyalása előtt a szerző röviden visszatekint Erdély egyházi viszonyaira a reformatio előtt. A katholikus egyház története a reformatio előtt nem ment a küzdelmektől, a melyek arra mennek vissza, hogy mind több egyházi hatóság függetleníti magát, a főpapok ellenben az ekképen függetlenített területek jövedelmeit vissza törekszenek szerezni. E küzdelem visszahatással van az egyház tekintélyére s a terjedő huszitismus csak nagy erőfeszítéssel állítható meg, a parasztság fölkelését (1437) azonban semmi erőszak nem szoríthatja vissza. Az erdélyi reformatio Szebenből indúlt meg, a hova szász kereskedők közvetítésével 1521-ben bejutott Luthernek »De Libertate Christiana« cz. munkája. E kétségtelenül helyes meghatározással kapcsolatban szerettünk volna véleményt hallani arról is, vájjon Rotterdami Erazmusnak hatása érezhető-e az erdélyi reformatio elterjedésében. A legelső rendelet az új hit ellen az 1524 márczius 9-iki, Szeben városához van intézve, a mely azzal, hogy Luther iratait kikutatni és elégetni parancsolja, egyúttal az első ismert censurai rendelkezés.1 Ezt követi az 1525. évi IV. t.-cz., a híres Lutherani comburantur. A lutheri egyház nagy reformátora a szászok közt Honter János volt. Nem sokáig működhetett zavartalanul, Fráter György hamarosan országgyűlés elé idéztette, de bántódása nem lett, sőt a reformatio ügye erősödött ; ennek bizonyítéka az 1545. tordai országgyűlés, a hol az új tan hatalmának súlya már mutatkozik. A lutheránusok még ugyanezen évben a Medgyesen tartott zsinaton egységesen szervezkedtek. Az 1548. tordai országgyűlés előkészíti és az 1550. szintén Tordán tartott országgyűlés törvényileg biztosítja a lutheránus vallás szabadságát. Az evangélikusoknak teljes jogú vallásszabadságát azonban csak az 1557. tordai országgyűlés mondja ki. Itt az értekezés Szilágyinak két