Századok – 1913

Értekezések - DR. TAKÁCS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban - 321

A KALAUZOK ÉS A KÉMEK A TÖRÖK "VILÁGBAN. 329 bírnia, a miket csak hosszú gyakorlattal, tapasztalással és tanu­lással sajátíthatott el. Sok országban, sokféle nép között kellett forognia, tehát sok nyelvet, sok szokást kellett ismernie. Állan­dóan életveszedelemben forogván, aczél ideg, kőszív kellett ahhoz, hogy a legrettentőbb kínokkal bátran szembeszálljon. Itt nyíltnak, amott képmutatónak kellett lennie ; egyszer a szí­nészi tehetségével, máskor meg a ravaszságával kellett az embe­reket rászednie. A török élet minden csínyját-bínját, a végbeli világ minden szokását tudnia kellett. S mehetett-e valamire, ha előkelő összeköttetései nem voltak, ha a bizalomkeltés módját nem értette? Olyan tulajdonságok ezek, a miket bizony kevés ember vallhat a magáéinak. A hivatásos kémek jó része azonban bőves volt az efféle dologgal. Hiszen az egykorú jelentések seregével adják értenünk, mennyi ravaszság, tanultság, mennyi ügyesség és körmönfontság lakozott volt bennök. Született színészek voltak őkegyelmök, a kik mesteri módon értették alakjuk, hangjuk és ruházatuk elváltoztatását. A hogy az idő és a szükség kívánta, úgy változtatták a viseletüket s ezzel együtt a nyelvet is, melyen szólottak. Egyszer török kápát hordtak a fejükön, máskor magyar süvegben jártak ; ma rácz, holnap német ruhát öltöttek magukra. Néha delicsizmát (vitézi viseletet), máskor száras kapczát, cselebi­csizmát vagy martalóczsarut hordottak. Ha a sorjuk úgy fordult, alázatos módon, barátruhában jártak majd meg pántlikás német bugyogóba bújtak. Olykor a jámbor kereskedő szerepét adták, máskor meg derviseknek öltöztek s imával vezekeltek. Ha kellett, magyar szakállt hordottak, de még a hajukat is le­borotválták, ha szorult a kapcza. Egyszóval a hivatásos kémek szemfényvesztő ezermesterek voltak, a kik igen sokszor még a legélesebb szemű embert is meg­tévesztették. A híres Hamza béget egykor azzal ijesztgették, hogy a király nagy hadat indít ellene. Hamza bég nevetve feleié : nin­csen hadatok semerre sem. Ha volna, én bizonyosan tudnám ! »Mert énnékem hat esztendeje, hogy Bécsben lakik kémem, kinek felesége, gyermeke vagyon ott, ki ha akarja misét mond, ha akarja deák, ha akarja német, ha akarja magyar, ha akarja jó kapás, ha akarja katona, ha akarja sántái,1 ha akarja ilyen ép lábon jár mint te és minden nyelven jól tud. Azért ha bánja az ti királytok, keresse meg Bécsbe !« 2 Ferdinánd királynak híres kémjéről : a szepességi Genners­berger Jánosról bátran elmondhatjuk ugyanazt, a mit Hamza 1 Azaz sántít. 2 O. L. Nádasdy lev. Ormányi Józsa Csányi Ákoshoz 1561 május 28. Sümeg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom