Századok – 1913

Értekezések - DR. MISKOLCZY ISTVÁN: Bajtay Antal szerepe Erdély közéletében - 736

bajtay antal szerei'e erdély közéletében. 747 A káptalan másik ellenvetésén, hogy a katholikus vallás alábbvaló, mint az akatholikus, mert az utóbbihoz tartozók megőrzik örökösödési jogukat, míg a katholikus elveszti azt, s ez utóbbit házasság esetén a halálnál súlyosabb örökös fogsággal sújtják csak azért, mert »a re turpi et íllicita« mint a milyen az akatholikus házasság »ad rem licitam et honestam, immo sacram atque sanctam«, mint a milyen a katholikus házasság, fordul, csodálkozását fejezte ki. Mert hol van itt a sérelem ? Hiszen ha kellő oka van a válásra, bárki törvényesen el választathat ja magát és jogot nyer az új házasságkötésre és gyermekei is teljes jogúak. A súlyos büntetés arra való, hogy megszüntessék a skandalumot, mert ő skandalumnak tartja ezt a visszaélést a házasság intézményével. A katonát néha egy alma vagy egy tyúk ellopásáért akasztófával sújtják, mert a jogrendet biztosítani kell.1 Nenynek is feltárta nehéz helyzetét, mert lelkiismeretét ki kell egyeztetnie a politikai tekintetekkel, »a mi a jelen körülmények közt annál szükségesebb, mert közvetlenül érinti a köznyugalmat és az állam jólétét«, ö akkor lesz nyugodt — írta —, ha a királyné olyan férfiakkal vizsgáltatja meg a dolgot, a kik nemcsak a kánoni és polgári jogban, hanem Erdély törvényeiben és szokásaiban is jártasak. Kéri a titkárt, sürgesse meg a királyné döntését, mert a pörök elavulnak, s a felek folyton zaklatják. Az ügy a kanczellária elé került véleményezés végett, s a kanczellária Bajtay érvelését alaposnak találta. A püspök maradjon meg elhatározása mellett, hogy törvényes elválasztás nélkül nem enged meg új házasságot. Bethlen Júlia együttlakását férjével akadályozza meg, s a grófnőt »nem ugyan ezen a czímén, hanem más ürügy alatt« hívja Szebenbe, s zárassa az apáczák kolostorába. A többire nézve az egyházi törvények szerint ítélkezzék, a mennyiben a dolog joghatóságához tartozik, az örökösödésre nézve pedig várja meg a bíróság s a felség döntését. Ez a királyi döntés csakhamar megjelent s ennek értelmében oly ügyekben, melyek a status politicust érintették, előleges királyi engedély nélkül a püspöki döntés semmi hatálylyal sem bír. A házasságra vonatkozólag az a határozat, hogy törvényes elválás nélkül új házasság lehetetlen.2 A pápai breve, a mely érinti a status politicust s a királyi jóváhagyás előleges megnyerése nélkül jött létre, törvényerővel nem bír.3 1 U. o. 2 Erd. kancz. Ivt. 1763. 271. sz. 3 »Quod itaque ad Pontificiam .... Decisionem attinet : illa utpote in materia statum politicum concernent®, absque praevia Regii nostri placiti impetratione lata, vim constitutionis normális obtinere nequit.« Erd. kancz. Ivt. 1764. 587. sz.