Századok – 1913
Értekezések - DR. R. KISS ISTVÁN: Az 1386-ik évi országgyűlések 721
AZ 1386. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSEK. 725-hogy ezen összeg kifizetésének felfüggesztése iránt a királynők korábbi intézkedésére hivatkozva még 1386 november 2-án is megkeresi Zsigmond Velenczét, mindezeknek alapján kizártnak kell tekintenünk, hogy a királynők az összeget ez évben közvetlenül Yelenczétől felvették. Míg az 1386 szeptemberi kapronczai nyugtatvány és tartózkodás az összes eddig ismert adatainkkal ellenkezik, meg lehet állapítani azt, hogy Mária kiszabadulása után, útban hazafelé épen 1387 szeptember 4-én tartózkodott Kapronczán.1 Evidens tehát, hogy a Horváth Hihály által idézett oklevél is 1387 és nem 1386 szeptemberében kelt és így az a gyakovári események régebben megállapított idejét nem érintheti. Annak idejére nézve van Mária királynőnek egy igen érdekes, eddig e vitába bele sem vont oklevele. Ha valaki, ő minden esetre jól emlékezett a rémes napra, élete e nagyjelentőségű fordulópontjára, ö pedig a véres orvtámadást, a hűséges Garai Miklós halálát Jakab apostol napjára (1386 július 25.) helyezi, sőt arra is helyesen emlékszik, hogy ez ünnep akkor szerdai napra esett.2 Ha tehát Garai Miklóst 1386 július 25-én gyilkolták meg, akkor az ő halálára való hivatkozásnak nincs oly szoros korjellemző hatása, a mint Hajnik hitte. E hivatkozástól bátran tehetjük az országgyűlést 1386 augusztus havára. Ha ezt meg is cselekesszük, csak úgy nyer igazán értelmet a határozat azon passzusa, a mely szerint a királyi kincsek elrablása és Garai Miklós meggyilkolása tempore proximae rixae történt. 1386 augusztusában, míg a megtorlásra lépés sem történt, mondhatták ezt, •— de 1387 augusztusáig már több rixa is esvén közbe, •— bizonyára nem használták volna a proximus jelzőt. Határozottan az 1386. évre mutat az is, hogy a töredék királynőkről beszélvén, még az anyakirálynőt is életben lévőnek tüntetik fel. Erzsébetet ugyanis 1387 januárjában gyilkolták meg. Hajnik azonban feltételezi, hogy mivel a lázadók a gyilkosságot titokban tartották, arról az országban 1387 augusztusáig nem értesültek. Csakhogy ezt kizártnak kell tekintenünk. Az bizonyos, hogy Erzsébet meggyilkolásáról későn kaptak biztos hírt, de már a vegliai gróf 1387 április 27 körül oly levelet intézett Zsigmondhoz, melyben a gyilkosság kíméletes tudtul 1 Ráth Károly : A magyar királyok és erdélvi fejedelmek hadjáratai II. kiadás 84. 1. 2 Feria quarta, scilicet in festő beati Jacobi apostoli -— írja. Fejér : Codex diplomaticus X/3. k. 314. 1. Tehát a terminusra nézve igaza van Turóezinak (Schwandtner : Scriptores I. k. 214. 1.), kinek állítását Horváth Mihíly és ujabban többen (pl. Kaszák I. TurŐ3ziról szóló tanulmányában. Műv. Tört. Ért. XXII. f. 48. 1.) czáfolgatták.