Századok – 1913
Értekezések - DR. R. KISS ISTVÁN: Az 1386-ik évi országgyűlések 721
726 It. KISS ISTVÁN. adását láthatjuk : »Reméli, —• írja — hogy anyja is él még, de felesége bizonyosan életben van.«1 Még ha nem is kaptak volna újabb, biztos híreket, miután Mária 1387 júniusában kiszabadult és Zsigmonddal találkozott, lehetetlen, hogy a kormány ennek örvendetes s az anyakirályné halálának szomorú hírét ne vette volna augusztus 27-ig. Azt csak nem tételezhetjük fel, hogy a helytartói kormánynyal több mint két hónapig nem lépett követek útján érintkezésbe. Ebből is az következik, hogy e töredék csak az 1386. év augusztusában kelhetett. Hajnik szerint azonban nem szabad az 1386. év augusztusára gondolnunk, azért sem, mert a határozat királyi felségről beszél főképen s csak mintegy mellékesen királynőkről. O a királyi felség kifejezést Zsigmondra vonatkoztatja, a mi ha helyes, tényleg igaza is van, mert Zsigmond 1386 augusztusában nem volt király, sőt az országban sem tartózkodott ; csakhogy királyi felség alatt Máriát is érthetik, a ki köztudomás szerint igen gyakran használta a rex czímet, őt pedig gyakran nevezték Regia Maiestas-nak, s ettől megkülönböztetésül anyját Reginalis Maiestas-nak.2 Ha a határozatot figyelmesen olvassuk, lehetetlen meg nem állapítanunk, hogy Regia Maiestas alatt itt is Máriát értik, sőt megállapíthatjuk azt is, hogy a határozat csak olyan időben kelt, a mikor Zsigmond királylyá koronázásáról, sőt egyáltalában férfikirályról szó sem lehetett. E kérdés eldöntésénél csak azon helyek jöhetnek szóba, a hol a királyi és királynői felség kifejezés együtt fordul elő. A dolog természete szerint, ha Zsigmondra kell vonatkoztatnunk a királyi felség kifejezést és a királynők életben vannak, akkor a reginalis maiestas az előbbivel szemben mindig csak többes számban fordulhat elő. Es mit látunk ? Mindjárt az első megkülönböztetésnél olvassuk : Regia serenitas promittet. . . similiter et Reginalis maiestas. Hogy az országgyűlés a -királynők és a lázadók közötti békét az előbbiek megalázása s az utóbbiak méltó megbüntetése nélkül (a mire nem volt akkor mód) létrehozhassák, az országgyűlés úgy tünteti fel a gyakovári »rixát«, mint két párt összeütközését, mint a mely egyáltalában nem irányult a királynők 0 1 A. D. E. III. k. 624. 1. 2 Előfordul, hogy az oly bőven idézhető hazai okleveleket mellőzzem, pld. az Anjou-kori Diplomacziai Emlékek III. k. 610. 1. ... ad serenissimas Regiam et Reginales Maiestates ... és cum serenissimis dominabus Rege et Regina Hungáriáé.
