Századok – 1913
Tárcza - Szerémi: Kalászatok a Forgách-család történetéhez 703
tárcza. 715 Sok, nagy birtokpörökről, fontos és mellékes jelentőségű ügyekről gyakran bőven szól szerző, de Ghymes visszaszerzéséről, ennek sokféle részleteiről elég keveset ; felsorolja a birtokot is," de már arról nem értesülünk kellőleg, hogyan történt az, hogy a nagymenynyiségű faluból utóbb csak három maradt meg a család birtokában ; még azokról, a kik évekig ezen reacquisitióban segítették Pál grófot, kik mint jeles jogászok ugyancsak nehéz küzdélmet vívtak megbízójuk érdekében, értjük Bars vármegye főjegyzőjét, utóbb alispánját s az akkori causarum regalium directort, a kiktől sok levelezés maradt fenn, ezekről egy szót sem közöl velünk, pedig hogy a Forgách-család összes birtokai közt minden esetre Ghymes vár volt a gyöngye, melyhez a család egész traditiója, dicsősége fűződött, kétséget nem szenved. Ez megbocsáthatatlan mulasztás. Egy feltűnő körülményt meg kell még említenünk. Forgách László a családfa szerint 1699-ben született és háromszor nősült, a családfa szerint tíz gyermeke volt. Ezek között két Lászlót találunk, a kiknek egyike 1724-ben született és 1725-ben elhalt, a másik László pedig 1777-ben született ; a családfa szerint a két fitestvér között tehát 53 évi korkülönbség volt, s így az első atyjának 25-ik évében született, a másik László apjának 78-ik életévében. Annál inkább véltük ezen körülményt felemlítendőnek, mert ugyanezen ágnak következő generatiójában is találunk nagy korkülönbséget, már pedig, ha az előbbi generatióban ezt annak is tulajdoníthatjuk, hogy a tíz gyermek atyjának, Lászlónak, három felesége volt ; ezzel ellenkezőleg József csak egyszer nősült a családfa szerint, mégis azt találjuk feljegyezve, hogy egyetlen fia, Károly, 1780-ban született, három leányának egyike, Antónia, Fáy Jánosné pedig 1823-ban. Tehát itt — még pedig apáúl-anyáúl egytestvérek között lett volna 43 év korkülönbség, ami igen valószínűtlen. A 726-ik lapon megint csak tévedéssel találkozunk, szinte sajnálkoznunk kell, hogy szerzőt a sors ennyire üldözi. Miután a szövegben bőven megismerkedtünk volt a sokat említett, sőt olykor ócsárolt Ádám gróffal és testvérével, Zsigmond Ádámmal, ugyanezeknek grófi diplomájára akadunk s mit találunk, hogy nem is hívják Zsigmond Ádámnak az országbíró s Marschall testvérét, hanem János Zsigmondnak ; már most csak az a kérdés, hol a tévedés : a családfán, vagy a császári diplomában ? A 725-ik lapon olvassuk, hogy II. Ferdinánd Pozsonyban már•czius 20-án 1627-ben Forgách Ferencz bárót, Bars főispánját és Szécsény kapitányát a grófi méltósággal megajándékozta. A forrás királyi könyvek X. 7., 1. és íme, a 741. lapon azt olvassuk, hogy III. Ferdinánd 1647-ben márczius 20-án Forgách Ferencz bárót grófi rangra emeli. A forrás : Királyi könyvek X. kötet, 7., 1., tehát ugyanaz, mint a fentebbi. Lehetetlennek tartottuk a dolgot,
