Századok – 1913

Történeti irodalom - Szabó László; Bártfai: A sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi-család története. II. köt. Ism. Gárdonyi Albert 692

694 történeti irodalom. 694 vonult vissza. Hivatali működéséhez hasonló országgyűlési szereplése is : az országgyűlés összehívása előtt reformokat sürget s mikor e reformok érdekében tenni kellene, kételyek támadnak lelkében s nem vesz részt a munkában. Nem azt mondjuk, hogy tettre s áldozatra nem volt kész, hiszen a Nemzeti Múzeum megalapítása ez állítás örökké élő czáfolatavolna ; hanem sokkal körültekintőbb, sokkal lelkiismeretesebb volt, semmint államférfiú tevékenységre, a mihez bizonyos könnyedség, koczkáztatás és alkalmazkodás kell, alkalmas lett volna. Nagy körültekintés és lelkiismeretes megfontolás jellemzik kéziratban fennmaradt politikai iratait is, a melyek azonban szabadelvű gondolatokban nem szűkölködnek, ha végeredményükben óvatosak is. Itt elsősorban a jelen kötet függelékében kiadott 1791. évi tervezetet értjük, melyet Széchényi Ferencz az országos bizottságok működése számára készített. Valószínű ugyan, hogy az oroszlánrész Hajnóczitól származott, kinek Széchényi Ferenczre gyakorolt befolyása nem részesült kellő figyelemben ; kétségtelen azonban, hogy a Széchényi Ferencz lelkében is visszhangra találtak a szabadelvű gondolatok. Sajnálattal nélkülözzük a Széchényi Ferencz irodalmi próbálkozásainak teljesebb méltatását, a mi érdemes munka lett volna. Környezetének befolyásáról is többet óhajtanánk tudni, mert erősen befolyásolható jellem volt s elhatározásait sok esetben e befolyások ismeretének hiányában nem látjuk tisztán. A kötet tartalmáról ezeket mondhatjuk. A kivitelt illetőleg meg kell jegyeznünk, hogy a keresztnevek helyett a szerző sokszor csupán a Széchényi nevet használja, a mi nehezíti a szöveg megértését. Az sem helyeselhető, hogy a jegyzeteket nem a szöveg alatt, hanem a kötet végén közli, mert a szöveg alatt megnézi az olvasó a jegyzetet, de a kötet végén a legritkább esetben, pedig a jegyzet is a szöveghez tartozik. A munka kiállítása ízléses s egész sereg szép kép díszíti. Betűrendes név- és tárgymutató is készült hozzá, a mi használhatóságát fokozza, ámbár a tartalommutató is elég teljes áttekintést nyújt a szövegről. A név- és tárgymutatóról azt hiszszük, hogy túlzott aprólékossággal készült. így p. o. Ebergényi László 1700 márczius 12-én tábori életéről ezeket írja apósának : »kamarámban büdösödnek meg a sok szép császárfajt, fogoly, fáczán, húros madarak, s elevenen is ott költenek, búzával nem győzöm már őket ; a sok szép erdeiek : szarvasok, őzek elrothadnak«. Ebből a szerző az összes állatfajokat kiutalja, a mit talán még sem kellene tenni, mert senki sem fog ezek iránt érdeklődni. Ezek azonban nem esnek a munka lényegének a rovására s bízvást elmondhatjuk, hogy a Szabó László műve egyike családtörténeti irodalmunk sikerültebb termékeinek. Határozottan lendüc