Századok – 1913
Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670
atelkuzu területe és neve. 673 Kámát látja s ezáltal a rokonnépekhez mentől közelebb igyekszik hozni Atelkuzu terűletét.1 Pedig már a tudós és nagyműveltségű Budai Ezsajás 2 e tekintetben is közeledik a helyes eredményhez, úgy hogy eredményei máig is a legértékesebbek. Szerinte »e név hihető annyit tészen, mint Atelköz; azaz Vízköz, vagy vizek közi; mivel a' mint Paliásnak és másoknak írásaiból bizonyos, az Atel, Etyl, vagy Etel név, még ma is a' Tatárok nyelvénn folyóvizet tészen«. »Atelkuz«-hoz az u úgy ragasztódott, mint Anonymusnál a' Zabolsubann, Tosubann, Ecilburgubann 's a' t.« Zeuss3 a második alkatrészt szintén ,köz'-nek veszi, melynek jelentése szerinte: »Insel auch Land zwischen zwei Flüssen«, de az Atel névben a Duna török nevét látja: »Atel von den Türken enthlenter, bei diesen dem der Wolga gleicher Name der Donau. Türkisch wäre Atel kutsuk, der kleine Atel«. Csatlakoznak Budai felfogásához újabb történetíróink is.4 Kuún Géza5 is a török itil, etel-lel veti össze az Atel szót, míg a Κονζον szerinte »terram intermediam denotat, cf. Szamos-Köz, Mura-Köz, Bába-Köze, votják Kam-kozip«. Kuún Géza véleményét átveszi Marquart s Atelkuzut a ,ίΐεσοποταιιία 1 névvel veti össze.6 Ε felfogást csak akkor fogadhatnánk el, ha helyes lenne Szabó Károly azon állítása, hogy »a folyót jelentő Etel szó..., az őskorban nyelvünkben is megvolt, sőt a békésmegyei Körös melléki Edeles puszta és a borsodmegyei Boldva melléki Edelény mezőváros neveiben ma is él«. Ezen két helynev etymologiája ismeretlen s megmagyarázásukra egy semmiféle adattal nem támogatott s máshonnan nem ismert ősmagyar szó felvétele annál kevésbbé lehetséges, mert a mai víz és folyó közneveink őseredetű finn-ugor szók. Roesler' figyelembe sem véve a magyar historikusok eredményeit, még mindig az Κτέλ y.ai Ονζον-ra való felbontást tartja helyesnek, sőt még tovább menve, a Kovßov-\al is összeveti ezt a felvett Ονζον alakot, t. i. a Κονβοϋ szókezdő ,Λ'-ját is a másoló tévedésének hiszi. Szerinte: »kaum zu 1 Hunfalvy Pál: A vogul föld és népe. Pesten, 1864. 345. 1. 2 Budai : Magyarorsz. hist. II. kiad. 85. 1. 3 Zeuss : Die Deutschen und die Nachbarstämme. 751. 1. 4 Szabó Károly : Bíborban szül. Konst. császár munkái. Μ. T. Ak. Ért, Philos. és törttud. I. k. 1860. 138. 1. 5 Relat. Hung. Vol. I. 189. 1. tkp. Szabó Károly id. m.-t követi. 6 Marquart : O. u. O. Str. 31. 1. 7 R, Roesler: Rom. Stud. 154—5. SZÁZADOK. 1913. IX. FÜZET. 43
