Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670

<572 fehér géza. névnek fogják fel. Igaz az, liogy az Etel általában a Volga neve, az is helyes, hogy a a kötőszó rövidítése lehet, de a, mit Thunmann magyarázata tárgyalásában megjegyeztem, itt is áll, t. i. ha okoskodásukat kritika nélkül elfogadnék, maga az eredmény is helytelen, mert az »Etel és Uzu = Volga és Dnyeper« szintúgy nem lehet országnév, mint a »der Fluss Donau«. De másrészt a két név nemcsak összeírva, mint országnév, hanem alkotó elemeire bontva is megtalálható Konstantinosnál: Κ τ εκ καΐ Κονζον, már pedig úgy a ,κ' /.αϊ feltevés nem állhat meg, mert a második alkatrész a y.ccl kiírásával is Κονζον marad. Csatlakozik az utóbb tárgyalt felfogáshoz Vámbéry 1

is, ki Konstantinos »megbízhatatlanságá«-nak egyik bizonyítékáúl felhozza, hogy míg a névben a Volga (Etel) és Dnyeper (Uzi) neve van, »Etelkuzu földrajzi részletezése közben a magyarok hazájában megint ezt az öt folyónevet említi Konstantin: Barukh, Kubu, Trullos, Brutos, Szeretosz«. Ez ellen csak azt említem meg, hogy a két helyen, t. i. mikor az Άτελχονζοί névről s az öt folyó nevéről szól, különböző népek különböző nyelvű elnevezéseit használja. Ε felfogással, mely szerint az Etel a Volga s az Uzu a Dnyeper neve, részben megegyezik Cassel2 s Hunfalvy3 magyarázata. Az Etel névben ők is a \7

olgát látják; de már nem veszik fel a második alakban (Έτέλ xat Κονζν) a másolási hibát, hanem úgy osztják fel a nevet, mint Konstantinos: Etel és Kuzu szavakra. Cassel a második szót a ,Ghuz' népnévnek tartja, így Atel-Ghouz = a gliouzok (Ονζοι) Atelje, mint a Baliri Ghouz — ghuz tenger. Ha arról volna szó, hogy egy folyót hogy neveztek, figyelembe vehetnők Cassel feltevését, melyre Hunfalvy azt jegyzi meg,4 hogy ha »Guz-Atel« volna a megmagyarázandó név, »el lehetne fogadni e magyarázatot«, a mely megjegyzés arra vonatkozik, hogy nyelvünk a jelzőt a jelzett szó elé teszi. De nem ebben van a magyarázat hibája, hanem abban, hogy az Atel folyónév — még ha egy (távoleső!) nép nevét tennénk is jelzőjévé — semmiképen sem lehet ország neve. Hunfalvy még Konstantinosnál is a finn-ugor rokonság bizonyítására szolgáló adatokat keres, tehát a /\ou£oi;-ban a 1 Vámbéry Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Bpest, 1895. 140. 1. 2 Cassel: Magyarische Alterthümer. Berlin, 1848. 202. í. 3 Hunfalvy Pál: Magy. ethn. Bpest, 1876. 214. 1. 4 Hunfalvy : Magyarország ethnogr. 214. 1. * jz.