Századok – 1913
Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 670
ATELKUZÜ TERÜLETE ÉS SEVE. 671 Thunmann1 (ki Borovszky szerint a legrégibb magyarázó) a nevet ^Axk'ky. és OvÇov-ra osztja, melyben az »Atelch« folyót jelentő köznév, az OvÇov pedig a Dunának orosz neve (Joza), mely benne van a silistriai beglerbég »Ozi beglerbég« nevében. Az »Ere), xal KovÇov« alak pedig a másoló hibája,, ki önkényesen toldotta be a kötőszót. Ezen okoskodás főhibája az, hogy ha minden pontját elfogadjuk, akkor sem vezet arra az eredményre sem, a mit Thunmann felvesz, t. i. hogy e név jelentése: »Das Land am Flusse Donau«, mert az Atelch-uzu jelentése »a folyó Duna« = »der Fluss Donau« lenne. Tehát e magyarázat még a nyelv törvényeinek sem felel meg, mert a magyar, ép ellenkezőleg, mint a német, az attribútumot az értelmezett szó után teszi. De ha tovább haladva, még azt az engedményt is megtennők, hogy a Thunmann-féle »Atelch-uzu« »Duna folyót« jelent, azonos-e a »das Land am Flusse Donau«-val? Ha pedig nem azonos, országnév-e a »Duna folyó« nevezet ? Nem 1 S így csodálkoznom kell azon, hogy Borovszkyt még »első pillanatra« is meglepte »ez az okoskodás« 2 sőt czáfolgatja is azokat az állításokat, melyek, ha megállhatnának, sem lennének bizonyító erejűek. Egy másik felfogás, melyet több hazai és külföldi tudós vallott, az Atel, Etel névben a Volga, arab-perzsa, görög és nyugati forrásokban gyakran említett nevét látja. De e felfogás hívei a Kov<l,ov név értelmezésében már eltérnek egymástól. Egyik részük, t. i. Lehrberg, 3 Klaproth4 s nálunk b. Hammer Purgstall5 az 'AreXxovÇov-t 'Axil xal OvÇov-ra bontja, szerintük a a kötőszó rövidítése s az OvÇov a Dnyeper török neve. Itt tulajdonképen csak Thunmann tételének fejlettebb fokú alakját látjuk, t. i. a második alkatrész az utóbb említett kutatóknál is OvÇov, de az első részre vonatkozó magyarázatuk már fejlődést mutat, mert az Etel nevet tulajdon-1 J. Thunmann : Untersuchung 145. 1. m) jz. 2 Borovszky Samu: ATEAIiorzOr UTE A KAI KOFZOr E. Ph. K. 1889. 194—195. 1. 3 Lehrberg : Untersuchungen zur Erläuterung der älteren Gesch. Russlands. 144. 1. 4 Klaproth : Tableau histor. geogr. du Caucase. 28. 1. 5 b. Hammer—Purgstall : A magyarok eredeti lakföldéről. M. T. Társ. Ëvk. III k. Budán, 1837. 132. 1.
