Századok – 1913
Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 577
584 fehér géza. ban is a Kur mellett, ITdi tartományban). A másik rész pedig »εις το δντικόν κατψκησε μέρος« (Lebediától), a mi, ha Lebedia a Dnyeperig terjedt, a Dnyepertől nyugatra eső területre utal. De használjuk fel a positivabb adatokat. Konstantinos öt folyónévet említ, melyek között Atelkuzu terjed. Az utolsó három folyó biztosan megállapítható: a -Σέρετος — Szeret, a Βρούτος (Herodotosnál »Τόν τε ΣχύΟαι Πόρατα καλέονοι, "Ελληνες δέ ΤΙνρετόν«1 = Prúth, a Τρονλλος (Herodotosnál Τνρης,2 Strabonál Τνρα, 3 a törököknél Turla) = Dnyeszter. Már sokkal nehezebb a Βαρονχ és Κονβοϋ meghatározása. A Βαρονχ nevét Szabó Károly, mint említettük, a Βορνο&ένης névvel magyarázza, melynek első fele Βορν azonos a Βαρονχ-al, a második a αϋένης = rapidus = erős, sebes (tehát a második alkatrészt görög szónak tartja, mint a Σαβαρτοιάοφαλοι magyarázók egy része az άσφαλοι-t.) Fontosabb ennél Jordanes amaz állítása, hogy a Danaprist a liunok Varnak nevezték A Konstantinos-féle formáról már elöljáróban megjegyezzük, hogy mint a többi négy folyónév, ez is népnyelvi alak. Hiszen Konstantinos gyakran említi a Dnyeszter és Dnyeper folyókat a korabeli irodalomban általánosan használatos Λάναατρις és Λάναπρις nevükön. Ha tehát tudjuk, hogy e nevek is az ott lakó nép nyelvéből valók, azon emlékekhez kell fordúlnunk, melyek ezeket esetleg fenntarthatták. Tényleg meg is találjuk a Βαρον χ-ot egy névben, melyet Konstantinos tartott fenn, mely azt bizonyítja, hogy tényleg használatos volt e forma, még pedig a Dnyeper neveként, A De adm. imp. 9. fejezetében »περί των από της Ρωσίας ερχομένοιν Ρώς μετά των μονοξνλων έν Κωνο'ταντινούπολει« czímen elmondja, hogyan gyülekeznek össze a rószok ' Νεμογαρδa (Novogorod) városában, Ιγγωρ (Igor) fejedelem székhelyén s hogyan hajóznak le a Dnyeperen a Fekete-tengerig s azon Konstantinápolyig. A Dnyeper Jekaterinoszlávtól Alexandrovszkig (37 km.) Peez V. Ε. Ph. Κ. 1896. 800—806. Thúry J. : A magyaroknak »Savarti-Aszfali« neve. Száz. 1897. 317—327., 391—403. Fiók K. : Megint a »Sabartoisfaloi« névről. Száz. 1897. 611—617. 699—706. Peez V.: A magy. ősi nevéről Konst. Porph.-nál E. Gh. K. 1898. 209—221. Gyomlay Gy. : A magyaroknak Const. Porph.-féle ősi nevéről. E. Ph. K. 1898. 305—324. Fiók K.: »Nulla dies sine linea« Száz. 1899. 9—20. Marquart: jd. m. 36—42. Darkó : A magyarokra von. népnevek a biz. íróknál. Bpest, 1910. 62—69. 1. 1'Herodotos IV. 48. ed. Teub. pag. 341. 2 U. ο. IV. 11., 47., 51., 52., 82. 3 Strabon Georgr. ed. Teub. 17. etc.
