Századok – 1913

Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 577

atelkuzu területe és neve. 583 1 / sait helytelen eszközökkel igyekszik bizonyítani Roesler. Epen azért tartom szükségesnek megemlíteni, hogy tévedéseire rámutassak. Ο ugyanis felteszi, hogy Atelkuzu keletre a Dnyeperig terjedt s hogy e feltevését Konstantinos adataival (t. i. 1. a magyarok Atelkuzuja a patzinakiták lakhelyén volt, 2. a patzinakiták földje pedig az Al-Dunától a Don melléki Sarkéiig terjed) összeegyeztethesse, megváltoztatta Konstantinos szövegét az által, hogy Sarkéit, mely a szöveg szerint világosan a Don mellett fekszik, a Dnyeper mellé tette: »Ateluzü ist das Land von Seret bis zum Dniepr. Denn Constantinos sagt einmal im Ateluzü wohnten seiner Zeit (912—959) die Petschenegen vom Dniepr westwärts bis in das transsilvanische Gebirge. Ein andermal sagt er, diese wohnten von gegenüber Silistria an der Donau bis Sarkel eine Stadt am Dniepr«. Ezzel szemben bizonyára senki sem kételkedik, hogy Sarkel a Don s nem a Dnyeper mellett van, ha olvasta a De adm. imp. 42. fejezetét, melyben Konstantinos elmondja, hogy Sarkel várát a kazárok kérésére Theopliilos császár építtette Petronas által, ki »την Χερσωνα καταλαβών τα μεν χελάνδια ειιρεν εν Χεραώνι, τον δέ λαόν εΐΰαγαγών εις -καματερά καράβια άπηλ&εν εν τω ró,το) Τανάϊδος ποταμού, εν ιί> και κάατρον έμελλε κτίοαι«. Konstantinos nem is mondja azt, hogy Atelkuzu területe azonos volt az ő korabeli Patzinakiáéval, hanem csak azt, hogy a magyarok atelkuzui szállásán az ő korában patzinakiták laktak. Tehát Patzinakia nem egy Atelkuzuval, hanem azt is magában foglalja. Mellőzve a többi csekélyebb értékű hozzászólásokat, Tomaschekét említem meg, a ki Βαρονχ-ot a .Tordanes említette Yar-ral veti össze.2 Áttérve a dolog lényegére, Konstantinos két adatát kell figyelembe vennünk. Az első szerint .a Lebediából elűzött magyarság két részre szakadt, az egyik rész »πρός ανατολην εις τό της Περΰίδος μέρος κα τώκηαεν, οι και μέχρι τοϋ νυν κατά την των Τούρκων άρχαίαν έπωνυμίαν καλούνται Σαβαρτοιάσφαλοι«. (Konstantinos ezen állítása ma már tisztázott és bebizonyított igazság.3 Tényleg élt e nép még a X. század-1 R. Roesler: Romanische Studien, Leipzig, 1874. 154. 1. 2 Tomaschek: Kritik der ältesten Nachrichten den skythischen Norden. Sitzungsberichte der Philos-Hist. Class. der Kais. Akad. Berlin, 1888. 20. 1. v. ö. Thury József : A magyarok ered. ősh. és vánd. Száz. 1896. 799. 1. és I. Marquart O. u. o. Str. 33. 1. 3 V. ö. Peez Vilmos : A magyarok ősi neve Konst. Porph.-nál. E. Ph. K. 1896. 385—389. 1. Fiók Károly: Sabartoiasphaloi. Száz. 1896.607—616. 1.