Századok – 1913
Értekezések - FEHÉR GÉZA: Atelkuzu területe és neve - 577
582 fehér géza. a nézetével ellenkező szöveget azzal egyezővé tenni, liogy változtat rajta. Pedig az ilyen szövegváltoztatás nem lehet hypothesis alapja. Ugyanígy ellenkezik Marquart feltevésével Theophanesnek a Κοϋφις-ról szóló passzusa is. Theophanes tulajdonképen a Kuban-/ioüqp<g-ról1 szól, de e folyó torkolatának meghatározásakor önkéntelenül a másik Κοϋφις helyét határozza meg, a mikor azt mondja, hogy e folyó a Nekropylai közelében, a Λριον ,τρόσωπΌΐ'-nak nevezett hegyfoknál ömlik a tengerbe. A Nekropylai pedig Theophanes2 és Konstantinos3 szerint Cherson és a Dnyeper torkolata között van, tehát a Kovqng valószínűleg azonos a mai Kalancik-kal.4 Nem fogadhatjuk el tehát a Kuún s a Thunmann-Marquart-féle feltevést. Tovább haladva, Marczali is Kuún Gréza felfogásához csatlakozik s Atelkuzut a Szeret és Bug közé teszi.5 Ezzel szemben már legrégibb historikusaink megsejtik a helyes eredményt, de a nélkül, hogy a puszta feltevésnél tovább akarnának jutni. Pray után már világosabb formában, de még mindig bizonyíték nélkül tárgyalja a kérdést a nagytudományú Budai Ézsajás.6 A Dnyeper-Borysthenesnek a Konstantinosnál található Βαρονχ-al való összevetését arra alapítja, hogy a patzinakiták lakhelye is a Borysthenes mellékén volt, mikor a magyarok atelkuzui lakhelyére költöztek.7 így Atelkuzut a Borysthenes, Tyras és Prut folyók közé teszi. Budai nyomán halad Konstantinos kiváló ismerője és ismertetője, Szabó Károly,8 ki már formailag is összeveti a Βαρούχ nevet a Βορναϋίνης-βΙ. Yégeredményében csatlakozik az előbbiekhez, de állítá-1 »από St της μίζεως τοϋ Ί'άναϊ xitl τοϋ Ι4τελ . . . έρχεται ό λεγόμενο; Κούφις ποταμός xal αποδίδει εις τό τέλος της Ποντικής &αλάσαης πληιίίον των Λ'εχροπήλον εϊς το αχοωμα το λεγόμενον Κριού ποόσωπον. Theoph. Chronogr. ed. de Boor Lipsiae MDCCCLXXXIII. 356—357. Marquart id. m. 505. 1. Schlőzer Alig. Nord.Gesch. 526. 1. - Theoph. Chronogr. pag. 373. 3 Konst. De adm. imp. c. 42. 4 V. ö. még Schlőzer AUg. Nord. Gesch. 526. 1. 5 Szilágyi: A magyar nemzet története. Budapest, 1895. I. kőt. 22—23. 1. 6 Budai E. : Magyarország Históriája. Más.odik kiad. Debreczen. MDCCCXI. 85. 1. 7 U. o. 87. 1. ** jz. 8 Bíborbanszületett Konstantin császár munkái. Μ. T. Ak. Ért. Philos. és tört, tud. I. k. 1860.
