Századok – 1913

Történeti irodalom - Kont I.: Biblogapraphie française de la Hongrie. (1521–1910.) Ism. Marczali Henrik 452

TÖRTÉNETI IRODALOM. 453 egyezés után különösen Sayous igyekezett magyar szellemű munkái­val ismertetni Magyarországot. Legújabban a »Revue de Hongrie« szolgálja ezt a czélt. \ Az anyagot a párisi nagy könyvtárak, a Magyar Nemzeti Mú­zeum könyvtára és b. Rothschild könyvtárának kiadott jegyzéke szolgáltatták legnagyobb részben. Az anyag összeállításában tervszerűen, módszeresen jár el. Bizonyos keretet tiiz ki magának, melynek kitöltésén nagy szor­galommal fáradozik, bár jól tudja, hogy bibliographusnál mindig csak jámbor kívánság marad a teljesség. A könyveket és röpirato­kat illetőleg a XVIII. század kezdetéig volt igen becses élőmun­kája, gr. Apponyi Sándor publicatiója, melynek értékét készsége­sen elismeri, noha ugyanazon korból ő jóval többet mutathat ki. Ezen a téren mintáiul szolgáltak Bengeseo franczia-román és Petro­vics franczia-horvát-szerb könyvjegyzékei. A könyvön kívül be­fogadja a folyóiratok és szemlék czikkeit is, mert különösen az utolsó században főképen ezekben ment végbe a Magyarországra vonat­kozó anyag közlése. Kizárta ellenben az egész franczia latin nyelvű irodalmat, úgy a középkorit, mint az újabbat. Kizárja mindazt, mi csak állítólag •és nem valósággal vonatkozik Magyarországra. Kizárja mindazt, mit magyarok irtak franczia nyelven, de mi nem í vonatkozik hazá­jukra. A Horvátországra vonatkozó irodalmat csak annyiban tün­teti fel, a mennyiben az a magyar-horvát viszonyokat tárgyalja. Kihagyja végre az ujságczikkeket is. Viszont az egyes fontos munkákról szóló ismertetéseket vagy egyes kiváló férfiak emlékére" vonatkozó czikkeket gyűjti s össze­foglalja. így a 113. lapon össze van állítva a Munkácsyra, a 121. lapon a Liszt Ferenczre, a 125. lapon a Mikszáthra vonatkozó iro­dalom. Sajnos, Jókaira nézve nincs meg ez az összeállítás. De ez a tartalomnak csak egyik része. Az 1521-től 1910-ig megjelent könyvek, röpiratok és szemlék magokban is 200 lapot töltenek meg. Elrendezésük az, hogy az egyazon évben megjelent munkák betüsoros rendben következnek egymásután szerzőik neve szerint ; végül pedig a névtelenül megjelent czikkek sorakoznak hozzájuk. A második része kézirati anyagot foglal magába, a nagy nyil­vános könyvtárakból és levéltárakból. Többnyire meg van jegyezve az is, ha az illető irat vagy okmány ki van adva. Ez a kézirati anyag a Nemzeti Könyvtár, az Akadémia, az Arzenál, a Mazarine, a Sainte Geneviève, a hadügyi, a képviselőházi és a lengyel könyvtár idevonatkozó írásait tartalmazza. Ki e könyv­tárakban dolgozott, legjobban tudhatja, minő fáradsággal jár az egy collectióban elszórt, néha csak egy-két lapnyi Hungaricumok

Next

/
Oldalképek
Tartalom