Századok – 1913

Történeti irodalom - Kont I.: Biblogapraphie française de la Hongrie. (1521–1910.) Ism. Marczali Henrik 452

454 TÖRTÉNETI IRODALOM. 454 felkeresése. Könnyebb volt a vidéki könyvtárak anyagát összeállítani, noha az már régen ki van nyomatva és így csak ki kellett válogatni belőle a magyar vonatkozásúakat. Leggazdagabbak a besançoni, hol több Corvina is van, azonfelül a le mans-i,lillci és a troyesi. A gyarmatügyi minisztériumban megtalálhatók a Benvovszkyra és madagaszkári vállalatára vonatkozó akták is (256—257. 1.). Talán legbecsesebb része az egésznek a levéltári anyag. Ez főképen a külügyminisztérium levéltárából szedcdött, össze, de jelentékenyen gazdagítják a nemzeti levéltár s a hadügyi levéltár gyűjteményei is. Itt még sok a kiadatlan anyag, különösen a kurucz korszakra nézve. A Rákóczi Ferencz korára vonatkozó levelezéseket és jelentéseket azóta átkutatta Nafilyan úr, ki könyvtárainkban is eredményesen búvárkodott. Már az eddigiekből is kitűnik, hogy Kont műve több egy könyvjegyzéknél. A szorosan vett könyvészeti adatokon fölül értékes tárgyi útmutatásokat is tartalmaz. Néha megmondja, minő a könyv vagy czikk irányzata : magyar, nemzetiségi, ultramontán, Kossuthnak vagy Görgeynek kedvező. Még fontosabb, hogy a legjelentékenyebb műveket kiemeli és jellemzi, mi különösen a franczia olvasót tájékoztatja. Ilyen művek a XVII. században : Martin Fumée, Sieur de Genillé, Histoire des troubles de Hongrie, Paris 1595. »Nevezetes munka, mely az egész XVII. századon át forrásul szolgált és melyet már a következő évben lefordítottak angol és német nyelvre.« A XVII. században Vanel-nak névtelenül megjelent müve a Histoire des troubles de Hongrie, Paris 1685, mely négy kötetes létére több kiadást is ért. A XVIII. században Sacv Histoire générale de Hongrie, két kötetes »jelentékeny, a legjobb forrásokból merített munkája, mely hosszú időn át útmutatóul szolgált.« A XIX. században csak Sayous ismeretes műve részesül hasonló kitüntetésben. »Főmunka, a legjobb, melyet Magyarországról birunk.« Végre 1904-ben Eisenmann tanulmányát a kiegyezésről emeli ki : »Alapvető, a legjobb forrásokból merített munka, mely nélkülözhetetlen a forradalomtól a kiegyezésig lefolyt időszakra nézve.« Említést érdemel, hogy Kont Rákóczi hírlapjának, a Mercurius Veridicusnak 1708 aug. 16-iki számát megtalálta a külügyminisztérium levéltárában. Különös érzelem fog el, ha a régi magyar munkák egykorú megbeszéléseit látjuk megemlítve. Első ezek közül Bethlen Jánosnak műve, melyek a Journal de Savants 1666. évi folyama bírál meg. Kont ezeket az ismertetéseket nagy szorgalommal állította össze. Köztük találjuk 1695-ben Otrokoesi Origines Hungarieae-t és 1711-ben, az évben, melyben megjelent, Czvittinger, Specimen Hungáriáé literatae-t.