Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

438 MÜLLER FRIGYES. nak első éveibe mutat. Azután kétségtelen, hogy ez a Maurus ehő pécsi püspök volt. Végre még arra kell utalnunk, hogy az első magyar papok között legalább is két Maurus nevű voit. Az egyik az Imre- és Gellért-legenda egybehangzó előadása értelmében első pécsi püspökként szerepelt. Egy másikról azt mondja a kisebb Gellértlegenda, hogy rajta kivűl senki sem lakott Gellért bakonybéli remetelakában.1 Csanádon meg Walter említi Gellértnek egy Maurus nevű bizalmas emberét.2 Maurusnak hívják Gellértnek utódját is.3

Valószínű, hogy a három utóbbi esetben egy és ugyanazon személyről van szó. 2. Függelék : A pannonhalmi oklevél és az első esztergomi érsek. Mióta Fejérpataky 4

beható tanulmány alapján kétségtelenül hitelesnek nyilvánította ki ezt az oklevelet, nagyot változtak a nézetek, pedig fejtegetése akkor úgyszólván általános elismerésre talált, még az oklevél legérdekeltebb ellenzőjénél, Pauler Gyulánál is. Elsőnek Karácsonyi 5

hangoztatott legalább a postscriptumra nézve más véleményt, a ki ezt legkorábban a XII. században (terminus post quem : 1137) keletkezettnek mondta. Ezzel meg volt döntve az írás criteriuma. Pauler 6 le is vonta a végső következményt, kinyilatkoztatta, hogy az oklevél a XIII. század kezdetéről való hamisítvány, a régebbi írás pedig ügyes utánzásnak eredménye. Még tovább ment Steinacker, 7 a ki az oklevél írásán magán utánzásnak nyomait vélte felismerhetni. Ezt helyesnek tartjuk és mindjárt itt rámutatunk arra a fontos tényre, hogy azon hosszabb helyen, a melyet máshonnan interpoláltnak mondunk, láthatólag ügyetlenebb lesz az írás.8 Steinacker még a császári kanczellária okleveleivel való megegyezést is ki akarná használni az oklevél védői ellen, holott az magában véve inkább mellettök szól. Sz. István szakértő embereit biztosan a császári kanczelláriából vette. Eltekintve ettől, nehezen képzelhetjük, hogy egy, a XIII. században élő hamisító any-1 AA. SS. Sept. VI., 722. D. 2 Endlicher, id. h., 221. 1. : misit ergo episcopus fratrem Maurum ad salutandum regem . . . 3 Ugyanott, 230. 1. 4 A pannonhalmi apátság alapító oklevele. 1878. 5 Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla. 1891. 6 A magyar nemzet története az Árpádok korában II., 752. kk. 7 Mitteil. d. Inst. f. öst. Geschichtsforschung 24., 138. kk. 8 V. ö. alább 441. 1. 1. jegyzet.