Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419
A NAGYOBB GELLÉRTLEGENDA FORRÁSAI ÉS KEI-ETKEZÉSE. 437 szerint Chanadinus mellett »Gvula« is szerepelt vezérként Ajtony ellen, de becstelenül viselkedvén, elvesztette a király kegyét.1 Űgv látszik, ezért menekült Lengyelországba. Saját legyőzetése után ezt nem tehette, mert — mint a hildesheimi évkönyvek határozottan mondják — felëségével és fiaival együtt a király fogságába került.2 A csanádi tartomány elfoglalása tehát 1008 és 1018 között történt. De 1012-ben Asztrik érsek Németországban jár.3 Fontos dolog, hogy ezúttal épen a kalocsai érsekről van szó. Kalocsa épen szemben fekszik a csanádi tartománynyal. Gellértről pedig biztosan tudjuk, hogy eleinte hiányát érezte a jöveVény papoknak és hogy azután nagy számban jöttek. E miatt az 1008 és 1018 szélső határok között némi valószínűséggel 1012-re tehetjük a csanádi tartomány megtérítését. Ha ebből levonjuk azt a hét évet, a melyet Gellért Bakonybélen töltött, Magyarországra való jövetelét 1005-re kell tennünk. Biztosan 1007 előtt érkezett meg. Hiszen ez utóbbi évben Anastasius pannonhalmi apát, a ki Magyarországra csalja Gellértet, nem apát többé, hanem érsek. Hogy ekkor már szervezett egyház volt Sz. István szűkebb országában, az úgynevezett »Pannonia«-ban, az biztos. Ép oly biztos, hogy Pécsett is találkozott Gellért egy püspökkel. Miért nem lehetne ez egy Maurus nevű egyén ? Tán azért, mert az »Adnota'iones chronologicae« 1036-hoz valamely Maurus püspökké való avatását jegyezték fel ? Azoknak megbízhatóságát tapasztaltuk már Gellért esetében, a kinek püspökké való avatását 1030-ra teszik, holott valószínűleg 1012-ben, de biztosan 1018, sőt 1014 előtt lett azzá. Maurus pécsi püspökről Imre legendája is tudósít.4 A legenda túlzással azt beszéli róla, hogy a kis Imre ismerte fel Maurus kiváló tulajdonságait és figyelmeztette rá Sz. Istvánt, a ki püspökké nevezte ki. Akárhogyan lehetett is ez a dolog, annyi biztos, hogy 1031 előtt történt, a mely évben Imre már meghalt. Ez az adat tehát inkább a nagyobb legenda előadását támogatja, mint az Adnotationes chronologicae feljegyzését. Sőt az a mondat, a mely szerint a király pannonhalmi látogatása alkalmával a monostor temploma még csak meg volt kezdve, épen Sz. István uralkodásá-1 Endlicher, id. h., 217. 2 Ann. Hild. SS. R. G. 1878., 29. ad 1003. 3 M. G. SS. XVII., 636s : Aschericus archiepiscopus Ungarorum. Ép úgy, mint ezelőtt Anastasius. Nincs tehát semmi okunk következtetni, hogy 1007-ben még csak egy érsek volt. 4 Font, dorn. I., 131. és 133.
