Századok – 1913

Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 419

430 MÜLLER FRIGYES. A farkasról és a szarvas borjúról elmeséltekhez tulajdon­képen nem fér kritika. A »sanctus« Gellért neve mellett arra vall, hogy e hely nem a Walter-legendából származik. Hogy hon­nan vette át a compilator, azt nem tudom. Kaindl a nagyobb legenda előadásában anachronismust is vél megállapíthatni és a pozsonyi misekönyv azon adatára hi­vatkozik, a mely szerint Gellért 1030-ban és Maurus 1036-ban lett püspök, míg a nagyobb legenda szerint Maurus már püspök­volt, a mikor Gellért bevonúlt Magyarországra. E kérdéssel sok vitás probléma függ össze. Ezért külön fejtegetjük.1 Itt megemlítjük, hogy a hibát nem a legenda írója követte el, ha­nem kritikusai. Végre még egy chronologiai kifogással kell foglalkoznunk. Walter szerint már volt monostor Bakonybélben, a mikor Gellért csanádi püspöki megyéjébe vonult.2 A nagyobb István-legendák szerint ezen monostor megalapítására egy Gunther nevű remete buzdította fel Sz. Istvánt.3 Itt csak meg akarjuk jegyezni, hogv ez lehetséges, mert Gunther 1008-ban lett remetévé/ míg Gellért — fejtegetéseink szerint — valószínűleg 1012-ben hagyta el Bakonvbélt. Különben az István-legendák egész vilá­gosan mondják, hogy Gellért a bakonybcli monostorban is tartóz­kodott. Említettük már, hogy az István-iegenda írója a tudósí­tás utóbbi részét valószínűleg a Walter-legendából merítette. Mint alább, az 1. függelékben kimutatjuk, a nagyobb le­genda azon adatai, a melyek a Walter-legendából származnak, minden nehézség nélkül összeegyeztethetők azzal a kevés biztos chronologiai adattal, a mely ezen időszakra nézve rendelkezé­sünkre áll, sőt a legenda tudósításai nem egy esetben fontos világot vetnek az események tulajdonképeni lefolyására. Az ilyen mű pedig nem lehet koholmány. így nemcsak középkori pap nem költhetett ezt semmilyen kor embere sem tehette. Ilyen tudósítások csak kortárstól származhatnak. Az pedig ismerte a valódi tényállást és nem volt képzeletére utalva, VI. Eredmény. A nagyobb Gellért-legenda főforrása Gellért életének kor­társtól (valószínűleg magister Waltherustól) származó leírása, a mely 1083 előtt keletkezett. 1 V. ö. az 1. függeléket. 2 Endlicher, id. h., '218. 1. . . . de . . . monasteriis ... de Beel... 3 Font. dorn. I., 22/23. és 52. 4 Ann. Hild. ad 1008., SS. R. G. 1878., 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom