Századok – 1913

Tárcza - Karácsonyi János: Kitől hallotta Kézai az erdélyi székelyekre vonatkozó híreket? 392

TÁR C ZA. KITŐL HALLOTTA KÉZAI AZ ERDÉLYI SZÉKELYEKRE VONATKOZÓ HÍREKET? Meg van immár állapítva, hogy Kézai Simon mester, az első névleg ismert magyar krónikás a fejér- (egyidőben pest-) megyei Kézán, a mai Alcsút és Bicske közelében született. Mivel az ő korában az utazás, a messze tájékok embereivel való érintkezés nehéz, sőt sokszor veszedelmes volt, nem vehetjük tőle rossz néven, hogy közelebbről csakis Fej érmegyét és Buda környékét ismerte. Már a Tiszántúlról és a Délvidékről alig tud valamit ; Erdélyről pedig épen hiányosak ismeretei, mert még azt sem tudja megmondani, milyen vidéken, milyen folyó vagy város mellett lakott az a bizonyos harmadik vezér, Gyula ? Hogyan jutott mégis tudomására, hogy Erdélyben nagyszámú székelység lakik, még pedig az oláhok közé vegyülve 1 A székelyek eredetéről szóló értekezésemben úgy magyaráztam ezt, hogy a hódtavi csata alkalmával találkozott Kézai valamelyik székelylyel s az elbeszélvén, miként rejtőztek el atyáik a tatárjárás idején, ezen XIII-ik századbeli eseményt helyezte át Kézai szokása szerint az V-ik, illetőleg IX ik századba. Elismerem, hogy e magyarázat bizonytalan és erőltetett. Bizonytalan, mert semmi sem igazolja, hogy Kézai csakugyan ott lett volna a Hódtónál. Erőltetett, mert nem mondja meg, hogyan téveszthették össze a székelyeket a húnokkal. Másutt kell tehát Kézai értesülésének nyitját keresni s ezt, ha jobban megfigyeljük az ő földrajzi ismereteit, hivatalos és baráti összeköttetéseit, meg is találjuk. Kiindulópontunk az, hogy Kézai műve e részében, Mátyás FI. beosztása szerint a 15-ik fejezetben a székelyek és oláhok neveit Zakuli-nak és Blacki-nak írja. (Hist. Hungaricae Fontes Dom. II. 70. 1.) E szavak kiírása világosan bizonyítja, hogy Kézai a székelyek eredetéről szóló mesét nem magyartól vagy székelytől hallotta,