Századok – 1913

Tárcza - Karácsonyi János: Kitől hallotta Kézai az erdélyi székelyekre vonatkozó híreket? 392

TÁRCZA. 393 hanem valami idegen író feljegyzéséből másolta, mert hiszen a kétségtelenül tőle származó részekben helyesen írja a magyar é hangot e-vel és mindjárt az utána következő (16-ik) fejezetben az oláhokat »Vlahi advene«-nek írja, tehát az oláh név rendes latin alakját is ismerte. Az az idegen ember, a kinek kiírását Kézai szolgai módon követi, német, még pedig nyugati német ember volt, mert hiszen a nyugati német ajkán lesz a magyar é-ből áj, á hang s azért a németalföldi származású erdélyi szászok a magyar Bénye falut Beindorfnak, Kézdet Kaisd-nak ejtik ki. Az meg épen ismeretes, hogy német ajkon az idegen v b-vé lesz, mint pl. Vratislav-ból náluk Bretislav, majd Bresslau, Veligori-ból Belgern lett s kétségtelen az is, hogy épen a vlah szót az erdélyi szász régtől fogva Bloch-nak ejtette ki. De hogyan jutott Kézai kezéhez ilyen tisztára német tudósítás az erdélyi székelyekről ? Tekintsünk csak Buda környékének Kézai korabeli térképére. Kéza és Buda közt a mai Pilis-Szentkereszt falu helyén állott akkor a pilisi cziszterczi monostor. Ma ugyan alig pár faragott kő van meg belőle, de Kézai korában valóban híres, nagy tekintélyű szerzetestestület élt itt s ez összeköttetésben állott nemcsak a pásztohi és bélháromkúti (bél-apátfalvi) monostorokkal, mivel ezeknek atyaapátsága vala, hanem az összes cziszterczi monostorokkal is, mert ezek szerzetesei valahányszor Budára, a királyi udvarhoz jöttek ügyeik elintézése végett, mindig a pilisi monostorba szállottak. A cziszterczieknek Erdélyben, Nagyszebentől keletre az Olt partján is volt egy híres 1202-ben alapított monostoruk : a kerczi. Ennek apátjai és szerzetesei okvetetlenül ismerték a Szebenmegyében lakó székelyeket és oláhokat, mert hiszen épen a Kercz vidéke volt az, a hová először telepítettek királyaink oláhokat és most már biztosan tudjuk, hogy 1210-ben a szebeni ispán hatalma alatt székelyek is voltak (Századok, 1912. 292—94). A XIII. századbeli ciszterciek nagyon érdeklődtek Magyarország története iránt, hiszen tudjuk, hogy még a távoleső troisfontaines-i Alberich cziszterczi is mennyi érdekes, magyarországi szerzetes társaitól kapott hírt jegyzett föl krónikájába. E cziszterczi szerzetesek eredetileg francziák voltak ugyan, de 1241-ben a tatárok a régi szerzeteseket megölvén, helyükbe, valamint a többi cziszterczi monostorba Kerczre is a közelebb eső Németországból küldöttek szerzeteseket. Innen van, hogy pl. 1277-ben a pásztohi czisztercziek Imbert, Hem (Heim), Ulrik neveket viselnek és tolmács (interpres) is van velük. (Békefi : A pásztói apátság története I. 63.) A kerczi monostor apátja pedig 1272-ben, tehát épen Kézai korában Pertoldus (Bertold) (Urkundenbueh zur Gesch. d. Deutschen in Siebenbürgen I. 116), tehát német eiedetű.