Századok – 1913

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos-Horváth Sándor: Alsó-szlavóniai okmánytár (Magyarország melléktartományainak oklevéltára. III. köt.) Ism. Szentpétery Imre 375

TÖRTÉNETI IRODALOM. Magyarország melléktartományainak oklevéltára. III. kötet : Alsószlavóniai okmánytár. (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék.) 1244—-1710. Egy térképmelléklettel. A M. Tud. Akadémia történelmi bizottsága megbízásából szerkesztették dr. Thallóczy Lajos és Horváth Sándor. Budapest, 1912. Kiadja a Magyar Tud. Akadémia. 8°. XXXI. + 450. 1. (Magyar tört. emlékek, I. oszt. XXXVI. k.) Ujabb kötettel gyarapodott az a sorozat, a mely Thallóczy Lajosnak, a hazánk és a Balkán-félsziget északi részei közt való kapcsolatok legkiválóbb ismerőjének szerkesztésében tervszerűen készíti elő és viszi tovább a hazai történet ezen homályos fejezeteinek felderítését. Magyarország melléktartományainak oklevéltárából a horvát véghelyek oklevéltárának I. kötete (Magy. tört. emlékek, I. oszt. XXXI. k. ; ismertetve a Századok 1906. évf. 356. sk. 11.) és a Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára (Magy. tört. eml. I. o. XXXIII. k. ; ismertetve a Századok 1909. évf. 505. sk. 11.) után most az Una és Vrbas mellett elterült s a XV—XVI. században megszűnt alsó-szlavóniai vármegyéknek, Dubicza, Orbász, (ez a karloviczi béke után névleg egy időre újra feltűnik a Paksycsalád jogigényei kapcsán) és Szanának okmánytárát kapjuk. Ezzel, kapcsolatban a Blagay-család, Raguza város és a Frangepán-család oklevéltárával, megint közelebb jutottunk ahhoz a czélhoz, a melyet Thallóczy a jelen kötet bevezetésének VII. lapján annak a történet-földrajzi kapcsolatnak megvilágításában tűz ki, »mely a régi magyar birodalmat a sziavon és horvát néppel belterjesen, s ezen a réven a bosnyákokkal és szerbekkel, távolabbi vonatkozásaiban pedig a tengerparti albánokkal egybefűzi s elénk tünteti a XIV. és XV. századnak kelet-európai hatalmi viszonyait a Duna medenczéje körül csoportosuló nagy érdek-komplexumban.« A Dubicza, Orbász és Szana megyékre vonatkozólag e kötetben közzétett oklevelek első sorban a Száva jobb partjának történeti topographiáját a Kulpától a Bosnáig vannak hivatva megvilágítani. Ez tehát Csánki Dezső kitűnő munkájának, Magyarország történelmi földrajzának kiegészítése a Balkánfélsziget északnyugati ré-