Századok – 1913

Történeti irodalom - Thallóczy Lajos-Horváth Sándor: Alsó-szlavóniai okmánytár (Magyarország melléktartományainak oklevéltára. III. köt.) Ism. Szentpétery Imre 375

376 TÖRTÉNETI IRODALOM. szének történeti földrajzával. A jelen kötet ugyan ehhez csak az anyagot nyújtja, — a topographiai feldolgozásra a szerkesztő szerint később kerül a sor, — de hogy ez az anyag mily becses és fontos, azt eléggé mutatja az oklevéltár végéhez csatolt térképvázlat, a mely a Dubicza, Szana és Orbász megyékre megállapítható helyrajzi adatokat tünteti föl szemléltetve. Ha ezt a vázlatot összehasonlítjuk pl. a Blagay oklevéltárnak az alsó-szlavón megyékre vonatkozó adatait is feltüntető térképmellékletével, szembetűnik, hogy menynyire bővítik ez új kiadvány adatai az e területekre vonatkozó ismereteket, s mennyivel világosabbá teszik e vidéknek kuszált és homályos topographiai viszonyait. Természetesen a szerkesztés a helyrajzi viszonyok kérdéseinek kibogozása mellett a történeti fejlődésnek feltüntetését is czélozta, a mi egyébként az adott kapcsolatban az előbbi feladattal jóformán azonos. A XIII. század közepe óta, az oklevelek hiteles adataira támaszkodva, nyomon kisérhetjük a három megye történetét. Pesty Frigyes, a kinek tévedései mellett is nagy érdemeit Thallóczy elismeréssel emeli ki, Az eltűnt régi vármegyék II. kötetében még semmikép sem tudott világos képet adni e megyék történetéről. Hogy is tudott volna, a mikor az adatok nagy része számára ismeretlen volt, az előtte ismeretes adatok jórésze pedig ma használhatatlan számba megy. Ö Dubicza és Szana történetének fejtegetését Imre királynak az Orsiniek részére szóló 1197-i s II. Endrének 1218-i oklevelére alapítja, (i. h. 232. és 482. 1.), holott e két oklevelet ma hamisítványnak tudjuk. (L. Pauler, II. 593. 1. és Blagay-oklevéltár IX. sk. 11. és XXXV. sk. 1.) Orbász megye terjedelmét, határait meg nem állapithatóknak mondja, s a XV. század közepe után (1460) semmi biztosat nem tud róla, holott okmánytárunk a XV. század végéről is közöl a megyei szervezetre vonatkozó biztos adatot (234. 1.). Szana megye határa is Pesty szerint nyugaton és északon az Una, holott az okmánytár adatai mutatják, hogy odáig a megye nem terjedt. Senkinek sem lehet czélja a Pesty — mondhatjuk — úttörő munkájának értékét kisebbíteni ; csak arra akartunk rámutatni, hogy mennyire fejlődtek az ismeretek az ő müvének megjelenése óta az alsó-szlavóniai okmánytárig. Az okmánytár összesen 210 drb (182 -f- a Pótlékban 28) oklevelet közöl. Ezek közt sok volt már — részben hibás közlésben — eddig is ismeretes, de még több jelent meg most először nyomtatásban. Ezeket az Országos levéltár mellett jobbára a körmendi, galgóczi, kismartoni levéltárak és Dessewfiy Aurél gróf levéltára szolgáltatták. Erről az utóbbi helyről, a Dessewffy-levéltárból közölt oklevelek különösen a XV. század utolsó tizedeire, tehát épen a leghomályo-