Századok – 1913
Értekezések - MÜLLER FRIGYES: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése - 355
366 MÜLLER FRIGYES. legenda minorból, a mely határozottan kimondja, hogy Bakonybél remetelak volt és hogy Gellért Maurusszal egyedül élt ott. Feljegyezhetjük tehát azt az érdekes tényt, hogy az eredeti nagyobb István-legenda szerzője valószínűleg használta a Walter-legendát. Fontos az a tény, hogy a vita minor szerzője tudatosan eltér Walter előadásától. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Gellért egyedül Maurusszal élt remetelakában. Általában észlelhetjük, hogy különös figyelmet fordít Gellért aszkétai hajlamainak kellő kidomborítására.1 Ebbeli saját meggyőződését is elénk tárja.2 Ily irányzatú a tanulság is, a melyet hallgatói Gellért életéből méríthetnek.3 Ha a szerző ugyan e helyt a kor azon hajlama ellen polemizál, hogy a szentség nélkülözhetetlen ismertető jeleiként tekintse a testi csodákat, rendkívül önállónak mutatja be magát. Az idézett belső momentumok alapján következőleg határozhatjuk meg a kisebb legenda megszerkesztésének idejét és módját : 1. Szerzője kivonatot készít a sokkal nagyobb tartalmú Walter-legendából ; 2. Ő maga nem közvetetlenűl ismerte Gellértet, inkább szellemi hatását igyekszik éreztetni . 3. Nyomatékosan hangsúlyozza, hogy Gellért, a míg élt, testi csodákat nem követett el. E szerint volt legalább közvetett tudomása az elbeszélt események valódi lefolyásáról. Ellenben, hogy polemizálni kénytelen, azt bizonyítja, hogy az elbeszéltek történte óta már hosszú idő telt el, a mely kedvezett a mondaképzésnek. 1 AA. SS. Sept. VI. 723 A: Nocturno denique tempore, leprosum in proprio lecto requiescere faciens, accepta securi, ad silvam solus pergebat ; fasciculis quoque lignorum propriis humeris pro castigatione sui corporis ablatis, servorum sibi servientium labores saepe relevabat. — Ugyanott, 723 B : Quamvis episcopalem dignitatem nimia prudentia gubernaret, tamen heremum non deseruit. Verum iuxta urbes, ad quas praedicare veniebat, cidlulam sibi silvarum secretiori loco construzerat : in qua ligatus pernoctasse multasque passiones, quae soli Deo sunt cognitae, sustinuisse memoratur. 2 Ugyanott, 722. F : O laudanda Virorum prudentia ! qui hanc (seil. .Mariam) maris Stellám attendendo cursum vitae suae dirigebant, quatenus respectu exempli illius possent inter huius saeculi fluctus remigantes, tanquam scylleam voraginem, voluptatum desideria declinare, portumque aeterne salutis attingere. 3 Ugyanott, 723 E : ... a me disce, utrum iste Sanctus corporalia miracula, quae sunt communia cum reprobis, in vita sua gesserit ; aut caecis visum, seu surdis auditum praestiterit : quamvis ex illis spiritualiter non defuisset. Nihil horum a te requiret Deus. Labora per gratiam Spiritus sancti huius Viri humilitatem atque pietatem possidere, et habebis partem in regno Dei Patris et Christi ejus.
