Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Csáki Richárd: Honterus János német iratai forráskritikai és nyelvészeti szempontból 306

306 TÖRTÉNETI IRODALOM. ^ gallérok, mellfűzők, keszkenők stb. változatos formáit, majd áttér a felsőruhák bemutatására. A szoknyák (gyöngyös, bogláros, franezia, lengyel, csipkés, skofiumos, islógos, prémezett stb.), vállak, övek (heveder, gyöngy, párta, alakos, láncz, zsinór stb.), kötények, mellények, köntösök, menték, palástok, kesztyűk stb. különféle fajainak ismertetése mellett kiterjedt figyelme azok anyagára, a bélések minőségére is, sőt a mennyiben adatokat szerezhetett, az árakra is. A XVII-ik századi női lábbeli alig tért el a férfiviselettől ; talán nagyobb gonddal készítik és finomabban állítják elő, de egyébként a csizma (karmazsin, száras, kordován stb.) saru, czipő, papucs, a női ruházkodásnak is lényeges részei. Külön fejezetben szól a ruhák anyagáról, a mely természetesen rendkívül változatos ; szerző valamennyit ismerteti, meghatározván az egyes elnevezéseket is. Bőven trágyalja végűi az ékszereket és pipereczikkeket is, s így a női ruházkodás minden részletéről híven tájékoztat bennünket. A IX. és a 33. lapon tévesen »Babutin gubernátor«-t ír. Lényegesebb kifogásunk a czím ellen van ; szerzőnek az az álláspontja, hogy a »kurucz korban éri el a nemzeti pompa virágkorát, a kurucz világgal merül fel még egyszer a legszebb magyar öltözékek divata«, — s mégis 1700-al zárja le a kérdés tárgyalását, holott az 1711-es esztendő viselettörténeti szempontból is inkább tekinthető határévnek, mint 1700. Csáki Richárd : Hontems János német iratai forráskritikai és nyelvészeti szempontból. Budapest, Pfeifer Ferdinánd. 1912. 8°. 45 1. — A nagy brassai reformátor németnyelvű iratai nyelvtörténeti szempontból nagy jelentőséggel bírnak, mert Erdélyben ezekben jelent meg először a Luther-féle újfelnémet irodalmi nyelv. Egyháztörténelmi, irodalomtörténeti és nyelvészeti szempontból egyaránt fontos annak a megállapítása, hogy Honterus művei s azok nyelve miféle viszonyban állanak Luther irodalmi műveivel. Szerző megállapítja, hogy Honterus helyesírása egyezik Lutherével, de pl. Reformácziókönyvecskéjében csak azok a helyesírási újítások fordulnak elő, a melyeket Luther 1530-ig alkalmazott műveiben ; középnémet nyelvjárási sajátságok Honterusnál alig észlelhetők, bár mindig világos és népies nyelvhasználatra törekszik. Szerző röviden Honterus műveinek forrásaival is foglalkozik. Gróf Bethlen Miklós önéletírása. Szemelvények. Kiadta Károlyi János. Budapest, Lampel. (Magy. Könyvtár. 690—91. sz.) — Rövid bevezetés után, a mely Bethlen Miklósnak életéről és politikai szerepléséről tájékoztat, néhány jellemző szemelvényt ad Bethlen Miklós önéletírásának Szalay-féle kiadásából. A szemelvények Bethlen iskoláztatásáról s híres tanárairól : Keresztúri Pálról, Apáczai Cseri Jánosról és Basire Izsákról, majd külföldi utazásából párisi tartózkodásáról, Zrinyi haláláról, — hol Bethlen tudvalevőleg szemtanú volt, — továbbá Bánffy Dénes tragédiájáról, Apafy 1681, 1682 évi