Századok – 1913

Történeti irodalom - Új könyvek - Schulz Irén: Női viselet a kuruczkorban. 1670–1700. 305

I TÖRTÉNETI IRODALOM. 305 hogy Novotny nem hisz abban a mondában, hogy Géza fejedelmet Adalbert érsek keresztelte volna meg. Ezek után Novotny művét melegen ajánljuk tudósaink figyelmébe s nagy érdeklődéssel nézünk folytatása elé. KRAJNYÁK EDVARD. ÚJ KÖNYVEK. Albert, de Berzeviczy : Beatrice d'Aragon, reine de Hongrie (1457— 1508). Paris. H. Champion. 1911—1912.1—II. tom. 8°, XXIII + 267 1., 295 1. — Berzeviczy Albert kitűnő életrajza Beatrix királynőről, a mely annak idején a Magyar Történeti Életrajzokban jelent meg, immár franczia fordításban a külföld közönségének is hozzáférhető. Nem akarjuk ebből az alkalomból a művet újra méltatni. Elég e tekintetben Csánki Dezső szép ismertetésére utalnunk. (Századok, 1909. 581. 1.) Csánki négy év előtt ezekkel a szavakkal fejezte be recensioját : »Vajha maga a kitűnő mű, mely a külföldi közönséget és a tudós világot is bizonyára nagy mértékben érdekli, valamely más, nyugateurópai nyelven is megjelenne, hirdetve a régi magyar impérium dicsőségét és a magyar történetírás magas színvonalát.« Ez az óhajtás most valóra vált. Sőt hozzátehetjük, hogy a La Espana Moderna madridi folyóirat már 1912 augusztusában megindította a spanyol fordítás közlését is. A »Beatrix de Aragón, Reina de Hungria« az említett folyóirat áprilisi füzetében fejeződött be. Készen van már a mű olasz fordítása is, úgy, hogy legközelebb már az is megjelenik. Tudományos törekvéseinkre nézve ez rendkívül örvendetes jelenség, örülünk neki, hogy ezt az örvendetes jelenséget épen Berzeviczy könyvéről jegyezhetjük fel, a melynek fordításai hirdetni fogják, »a magyar történetírás magas színvonalát«. Tudományos munkásságunk eredményeinek közvetítése a művelt nyugattal a nyelvi nehézségek és kicsinyes viszonyaink közt különben a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Szabadjon tehát a Berzeviczy könyvét ért örvendetes jelenség alkalmából azt az óhajunkat kifejezni : Vajha a közvetítés a nyugateurópai irodalmakkal élénkebbé válna és legalább némileg enyhítené tudományos elszigeteltségünket. Schulz Irén : Női viselet a kurucz korban. 1670—1700. Budapest. Pesti könyvnyomda.1912. 8°. X, 120 1. — A dolgozat lelkiismeretesen, aprólékos dolgokra is kiterjedő gondossággal s e mellett érdekesen van megírva. Mindazt, a mi a női ruházkodással vonatkozásba hozható, a dolgozatban kellőképen csoportosítva, áttekinthetően megtaláljuk. Szerző mindenekelőtt a fejviseletet, a fejdíszeket, a párták, főkötők, fátylak különféle fajait ismerteti ; külön fejezetben szól a fehérruhákról, megjegyezvén, hogy »szembeszökő a fehérneműek aránylag csekély mennyisége«. Felsorolja az ingek, ingvállak, kézelők; SZÁZADOK. 1913. IV. FÜZET. 20